Bár a kivitelezői felelősségbiztosítás intézményét jelenleg is ismeri a magyar jog, ám megkötésük nem általánosan megkövetelt, hanem ennél sokkal szűkebb körben kötelező.

A jövőre beköszönő óriási változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szabály univerzális, a felelősségbiztosítás megkötése nélkül a kivitelezési munkák jogszerűen nem végezhetők el.

2025. január 15-től minden építőipari vállalkozó számára kötelezővé válik a felelősségbiztosítás.

Az új jogszabály célja, hogy a szakmai hibákból, mulasztásokból, vagy gondatlanságból eredő károkat fedezze, és védelmet nyújtson a megrendelők és harmadik felek számára. A jogalkotó felismerte, a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás rendszerének bővítéséhez fontos társadalmi érdek fűződik – mondták el a Pénzcentrumnak a DLA Piper szakértői. Az új szabályozás szerint a kivitelező az általa vállalt minden építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni.

A vonatkozó kormányrendelet meghatározza, hogy milyen esetekre kell kiterjednie a kötelező felelősségbiztosításnak. Ide tartoznak a személyi sérüléses és dologi károk, valamint e károkkal összefüggésben felmerülő sérelemdíjak. A károk megtérítéséért a kivitelező kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A biztosítás az alábbi helyzetekben nyújt fedezetet:

- Szakmai hibákból vagy szabályszegésekből eredő károk: személyi sérülések, dologi károk (például anyagok károsodása).
- Nem vagyoni sérelmek: sérelemdíjak, amelyek a személyi sérülésekkel összefüggésben merülnek fel.
- Alvállalkozók tevékenysége: a fővállalkozók biztosítása az alvállalkozók által okozott károkra is kiterjed.

A DLA Piper szakértői a Pénzcentrumnak kiemelték: a biztosítás arra szolgál, hogy ezeket a károkat fedezze, vagyis a biztosító fog fizetni az olyan káresemények után, amelyeket máskülönben jogszabály szerint a károkozó kivitelezőnek kellene megtérítenie. Természetesen, a biztosítók és a kivitelezők között is merülhetnek fel jogviták, a pereskedések lehetőségét a bonyolult, többszereplős rendszerekben nem lehet kiküszöbölni. Hasonlóképp, az alternatív vitarendezési formák alkalmazása sem zárható ki.

A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szerint a rendelet sávos rendszerben megadja azt is, hogy biztosítási eseményenként és évente milyen összeg erejéig kell fedezetet nyújtania a felelősségbiztosításnak.

A felelősségbiztosításnak:

- 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
- 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
- 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
- 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
- 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését, vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmet. A kivitelező egyébként a biztosítási évfordulóval kezdeményezheti a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni, vagy csökkenteni kell.

Kik fognak ellenőrizni?
A DLA Piper szakértői szerint a felelősségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt és szankciós tevékenységet főleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Az MKIK-hoz szükséges bejelenteni a felelősségbiztosítás szerződés megkötését, valamint a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnését. Továbbá a MKIK ellenőrzi a biztosítások meglétét is.

És itt jöhet a legfájdalmasabb rész: amennyiben a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik felelősségbiztosítással, először megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, majd a türelmi idő lejártának eredménytelen eltelte esetén a kamara törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból. Ráadásul az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének megtiltásával szankcionálhat még az építésügyi hatóság is, amennyiben megállapítja, hogy az MKIK névjegyzéke szerint a kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.

Abban nem történt újítás az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó szabályozáshoz képest, hogy a kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát, vagy a kivitelező nyilatkozatát a kivitelezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell.

A Pénzcentrum kérdése a szakértők elmondták: a MKIK valóban komoly feladatot kapott az adminisztráció körében. Ugyanakkor a kivitelezési kódex nem folyamatos, hanem legalább évente egyszeri ellenőrzési kötelezettséget rendel számára. Azt is előírja, hogy az MKIK-nak szabályzatot kell kidolgoznia az ellenőrzés rendjéről. Az építésügyi hatóság esetében ugyanakkor nincs külön adminisztrációs kötelezettség előírva, a hatóság az MKIK névjegyzékéből fog dolgozni – valószínűsítették a szakértők.

Fontos időpont lett 2024. október 1.
Mivel a felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések október elsején léptek hatályba, az olyan szerződésekre, tevékenységekre, amelyeket ezen időpont előtt kötöttek, vagy kezdtek meg, nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben azonban a kivitelező ettől az októberi időponttól új szerződést köt, vagy új kivitelezési munkálatokba kezd, úgy a köteles a felelősségbiztosítási szerződés megkötésére.

Címlapkép: Getty Images