az Európai Unió fontosabb környezetjogi alapelveit:
- Az egészséges környezethez fűződő jog alapvető emberi jog
- Elővigyázatosság elve – a környezeti ártalmakat tudatosan meg kell előzni, a megelőzés eszköze a környezeti hatáselemzés
- Magas szintű védelem elve – Nyugat-Európában a lehető legmagasabb szintű technikát kell alkalmazni a környezetvédelemre
- Integrálás elve – a környezetvédelmet a gazdaságpolitikába, a társadalmi tevékenységbe kell integrálni
- Kötelező a környezetvédelem oktatása
- Szubszidiaritás elve – kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle problémákat a keletkezési szinten kell megoldani, az EU csak akkor lép közbe, ha az állam nem tud közbenjárni
- Helyettesítés elve – magasabb veszéllyel járó technikát alacsonyabb veszéllyel járóra kell cserélni, illetve a környezetre veszélyes anyagok betiltása
- Mérhetőség elve – termékeket a piac érdekében össze lehessen hasonlítani, például káros anyag tartalom egységes mérésével
- Biodiverzitás védelmének az elve
- Együttműködés elve – információs kötelezettségek az országon belül, illetve az országokon kívül
- Fenntartható fejlődés elve – a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy a következő nemzedékek is élhessenek

Mindezekkel szemben milyen hatással vannak környezetünkre a háborúk? A harcok nemcsak emberáldozatokkal járnak, hanem rendkívül károsak környezetünkre is.

Sajnos manapság ritkán esik szó a környezetszennyezés kapcsán a háborúk által termelt hulladékmennyiségről és károsanyag-kibocsátásról, pedig ha komolyan csökkenteni akarjuk karbonlábnyomunkat, akkor azt a szempontot is figyelembe kell venni és szankcionálni.

Katasztrofális klímaügyi következményekkel jár Ukrajna és Oroszország ilyen hosszan tartó háborús konfliktusa.

Kezdjük a történelemmel - a kőbaltától az atomfegyverekig
A fegyverek az ember megjelenésétől jelen vannak életünkben. A legelső ilyen eszköz, amelyet „kifejlesztettek”, egy egyszerű lándzsa volt, erre bizonyítékot a németországi Schöningen közelében találtak.

A következő korokban felgyorsult a fegyverek feltalálása és előállítása. Ezeket nemcsak vadászatra használták, hanem egymás ellen is bevetették az akkori népek és törzsek, illetve országok és birodalmak hadseregei.

A fegyverek rohamtempóban fejlődtek a történelem során

A puskapor elterjedésével pedig megjelentek a tűzfegyverek is, köztük ágyúkkal, puskákkal és muskétákkal, amelyek először elég kezdetlegesnek számítottak, majd idővel egyre hatékonyabbakká váltak.

A következő nagy mérföldkő a géppuska feltalálása volt az 1860-as években. A 20. században, az I. világháború idején aztán megjelentek az első harckocsik és a különféle pisztolyok, puskák, bombák, illetve a biológiai hadviselés is előtérbe került.

Később, a II. világháború idején pedig az Egyesült Államokban kifejlesztették az első atombombát, amellyel alapjaiban változtatták meg a fegyverkezési versenyt.

A páncéloktól hamar eljutottunk a drónokig
Az új technológiák felfedezése ezzel nem állt meg, a mai napig rengeteg újítást találnak ki, a legmodernebb gépfegyverekkel, harckocsikkal, bombákkal, illetve akár intelligens drónokkal látják el a katonákat.

Mekkora kárt okoznak a hadseregek a környezetre nézve?Az okozott károk:

Egy friss, 2022-es tanulmány szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 5,5 százalékáért felelősek a háborúk.Az ukrán-orosz háborúban hatalmas környezeti károkról számoltak be Ukrajna területén.

Nagyon gyorsan változtatni lenne szükséges azon a gondolkodásmódon, hogy a hadseregek által okozott károsanyag-kibocsátással az egyes országoknak nem kell elszámolniuk!

Fontos kiemelni azt is, hogy a nemzetközi klímaegyezmények karbonlábnyom-csökkentésre irányuló törekvéseibe sem építik be a hadviselés okozta kibocsátások mérséklését, így a hadseregek viszonylag szabadon szennyezhetik környezetünket tevékenységükkel.

Nagy lökést adna a környezetvédelemnek, ha megszünnének a konfliktusok.

Habár mára felismerték ennek jelentőségét és a legutóbbi klímacsúcsokon már a katonai szervezetekről is szó esett, még mindig sok tennivaló lenne az általuk okozott környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatban.

A Dubajban megtartott klímacsúcs résztvevői 2023. december 2-án
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Környezeti pusztítás az orosz-ukrán háború nyomán
Az orosz-ukrán háború komoly környezeti pusztításhoz és nagy-mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásához vezetett.

A nagyobb volumenű harcok természetesen sokkal több erőforrást igényelnek. Például rengeteg üzemanyagot használhatnak a felek, amivel nagyban hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.

A nagy méretű járművek rombolhatják is a tájat, különösképp az érzékenyebb növényzettel borított területeket, ahol így akár ki is pusztulhatnak az élőlények (például sok ütközet jár erdőirtással is). A robbanószerek használata nemcsak az épületekben okozhat hatalmas károkat, hanem rengeteg törmeléket is termelhet, amely később szennyezheti a talajt. A kisebb darabkákat pedig a szél szinte bárhova elszállíthatja, további károkat okozva.

További problémát jelent, amikor az egyik hadban álló fél stratégiailag fontos ipari épületeket támad, ennek során ugyanis hatalmas mennyiségű szennyező anyag kerülhet ki a környezetbe.

Gondoljunk csak arra, mi történhet, ha például egy vegyianyaggyárat, olajfinomítót, vagy atomerőművet vesznek célba az ellenséges erők.

Az ukrán-orosz konfliktus kapcsán például felmerült a veszélye annak, hogy egyes atomerőműveket találat érhet, ami végzetes következményekkel járhatna. Az ilyen szennyezések azért is veszélyesek, mert a környék mezőgazdasági tevékenységét is teljesen lerombolhatják, aminek hatására – a növekvő költségek mellett – akár éhínség is kialakulhat.

A fenntartható életre való törekvés az egész emberiség érdeke. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

_ _ _ _ _ _ _

InfoNógrád - az egyetlen KÖZÉLETI és KÖZÉRZETI MAGAZIN - Salgótarján és Nógrád vármegye - hírek, zavaró reklámok nélkül 😃
Szeretettel várjuk Önt is a csatornáinkon!

CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd