Ezt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgató-helyettese mondta Miskolcon, a hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságán tartott évértékelő sajtótájékoztatóján.
Kiss Attila kifejtette, több mint 25 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra 2013-ban, és ezzel együtt a schengeni térségbe is. Többségük menedékjogot kért: 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak, ez a 2012-es adatokhoz viszonyítva majdnem kilencszeres növekedést jelent. A kérelmezők többsége Koszóvóból érkezett - csaknem hatezer -, a többiek Pakisztánból, Afganisztánból, illetve az észak-afrikai országokból.
Kitért arra is, hogy Magyarország továbbra sem cél-, hanem tranzitország. Ezt mutatja, hogy az ügyek csaknem kétharmadában az eljárást meg kellett szüntetni, a kérelmezők ugyanis időközben valamelyik nyugat-európai országba távoztak.
A múlt évben Magyarországon a kérelmezők száma a harmadik legtöbb volt ezer lakosra vetítve - mondta a főigazgató-helyettes, hozzátéve: "megelőztünk olyan hagyományos befogadó országokat, mint Németország vagy az Egyesült Királyság", Málta és Svédország után Magyarországon volt a legtöbb menekültügyi kérelem.
Véleménye szerint ez a tendencia az idén sem változik, eddig körülbelül háromszor annyi menedékjogi kérelmet regisztráltak, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Utalt arra, hogy jelentős leterheltséggel működött a magyar menekültügyi intézményrendszer. Míg a korábbi átlagos ellátotti létszám 250-300 volt, tavaly huzamosabb ideig 1400-1500 embert kellett ellátni, de volt olyan időszak is, hogy ez a létszám a kétezret is meghaladta azt - tette hozzá.
Mint mondta, jelentős kormányzati költségvetési támogatást kaptak, tavaly 1,2 milliárd forintot költöttek menedékkérőkre. Ehhez hozzájárult az Európai Unió is, csaknem 440 millió forintnyi sürgősségi támogatásban részesítette Magyarországot az elmúlt évben.
Lipusz Brigitta, a BÁH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője közölte, az illegális migrációval kapcsolatos konkrét feladatok nem ezt a régiót érintették. Továbbra sem jellemző, hogy az illegális migrációs útvonalak az észak-magyarországi régión keresztül haladnának.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében a leginkább a keresőtevékenységgel kapcsolatos jogsértések fordultak elő - jegyezte meg.