A település a szomszédos Somoskővel együtt csaknem négy évig volt része Csehszlovákiának, mígnem a határmegállapítási bizottság javaslata alapján visszacsatolták Magyarországhoz. A visszacsatolást 1999 óta a hazatérés napjaként ünneplik.
Tóth László, Somoskőújfalu független polgármestere ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy 1924. február 15-én, a visszacsatoláskor, nem tűzhették ki a magyar zászlót Somoskőben és Somoskőújfaluban. Ma a régi idők köszönnek vissza, amikor az elcsatolt országrészekben a magyar zászlót ugyanúgy kitiltják a közterekről – figyelmeztetett.
Mint mondta, a Magyarországtól elszakított területekről riasztó hírek érkeznek az állampolgárságuktól megfosztott, nyelvtörvénnyel sújtott felvidékiekről, Kárpátalján a magyar nyelv hivatalossá tételének megtagadásáról, Erdélyből a székely zászló tiltásáról, Délvidéken magyarok veréséről. Mindezek tükrében felértékelődik a somosi emberben az, hogy a hazájában élheti meg magyarságát – tette hozzá a polgármester.
Az ünnepségen tartották Pándy Tamás: Krepuska Géza életműve című könyvének díszbemutatóját, a szerző a somosi területek visszacsatolásában kulcsszerepet játszó gégészprofesszor munkásságát mutatja be. Pándy Tamás az utolsó polihisztornak nevezte Krepuska Gézát, aki a gégészet mint önálló tudományterület elfogadtatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Magyarországon. Úttörő volt a gyümölcsnemesítésben és mindemellett hazafi volt, aki politikai kapcsolatai révén egyedülálló módon eredményeket ért el a két falu visszacsatolásában - mondta a szerző.
A Nógrád megyei Somoskőt és Somoskőújfalut a trianoni diktátum Csehszlovákiához csatolta, majd a határmegállapítási bizottság javaslata alapján, a Népszövetségi döntés alapján 1924. február 15-én visszacsatolták Magyarországhoz. A bizottságot az első világháború győztesei Brünnben, 1921. július 27-én az országhatárok ésszerű korrekciójára és véglegesítésére hozták létre. A testületet Carey angol ezredes vezette, a magyar érdekeket Tánczos Gábor altábornagy képviselte. Somoskőújfalut és Somoskőt, valamint a település határában lévő kőbányát és a nógrádi szénmező egy részét a trianoni szerződés kiigazításaként néhány lokálpatrióta, a területen birtokos Krepuska Géza és Lipthay B. Jenő, a Rima-Murányi Vasmű vezérigazgatójának kitartó közbenjárására adták vissza Magyarországnak.
1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület 1924. február 15-ét a hazatérés napjává nyilváníttatta a település önkormányzatával, ezt a napot azóta minden évben közösen megünnepelik.