Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke a megemlékezésen azt mondta: Somoskőújfalu és Somoskő a példa arra, hogy fennmarad az a közösség, amely világos célok mentén összefog.
A képviselő hangsúlyozta: Trianon, nemzetünk egyik legsúlyosabb sorscsapása átrajzolta a történelmi Nógrád vármegye térképét is.
Csehszlovák fennhatóság alá került például Gács, ahol 1767-ben Magyarország első posztó-manufaktúráját alapították, a járási székhely Losonc, és az első világháború győztes országai Csehszlovákiába száműztek két, színtiszta magyar közösséget, Somoskőújfalut és Somoskőt is - tette hozzá.
Becsó Zsolt úgy fogalmazott: az akkori európai politikusok nem tudták megtörni akaraterőnket, eltökéltségünket abban, hogy nem békülünk meg semmiféle, a nemzeti önrendelkezésünket gyengítő, a közös jövőnket, identitásunkat veszélyeztető döntéssel sem akkor, sem most.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát, valamint a községet. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, és Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat.
Becsó Zsolt beszédében arra is kitért, hogy Somoskőújfalut ezután egy másik katasztrófa is elérte: 1977-ben "hozzácsapták" a megyeszékhelyhez, hogy növeljék a szocialista város lélekszámát.
A lakosok 2004-ben helyi népszavazással döntöttek az elválás mellett, és Somoskőújfalu 2006 októberétől lett ismét önálló község.
Tóth László független polgármester arról emlékezett meg az ünnepségen, hogy a II. világháború után nem volt szabad beszélni a trianoni döntés következményéről, de ezt a méltatlan hallgatást megtörte Angyal János, aki a Somoskői Váralja Egyesület elnökeként 1999-ben kezdeményezte, hogy a hazatérés 75. évfordulóját határnyitással egybekötött megemlékezéssel ünnepeljék a várnál.
Három évvel később az egyesület a Somosi Kultúráért Egyesülettel együtt elhatározta, hogy február 15-ét a hazatérés napjává nyilvánítják, és minden évben közösen ünneplik; Somoskőújfalu önkormányzata 2006-os megalakulását követően csatlakozott - tette hozzá.
A polgármester arról is beszélt, hogy a több mint 3 millió határon kívül rekedt magyarból nagyon kevesen tértek haza, és ennek az ünnepségnek azokról is kell szólnia, akik rájuk kényszerített hazájukban élnek.
A megemlékezésen részt vettek a Krepuska és a Liptay családok tagjai is. Krepuska Géza egyik unokája, Fritsch Ottó a leszármazottak nevében azt mondta, kedves kötelességüknek érzik, hogy elzarándokoljanak, és részt vegyenek ezeken az ünnepségeken, és nagyon büszkék arra, hogy nagyapjuk segített a visszacsatolásban.

További híreink.