Meghívójában a múzeum úgy fogalmazott, hogy a Magyarországon méltatlanul kevéssé ismert Zórád-életmű olyan sokszínűen értékes, annyira minden korosztályhoz szól, hogy a Zórád család kötelességének érzi, hogy minél szélesebb körben ismertesse azt.
A június 7-ig látogatható kiállítást Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere, művészettörténész nyitotta meg, aki az MTI-nek elmondta: Zórád Ernő 1947-től a Magyar Vasárnap, a Pesti Izé, a Szabad Száj és a Magyar Nemzet grafikusa, karikaturistája volt, miközben sajátos műfajjal, az irodalmi pantheonnak nevezett montázsrajzokkal kísérletezett, legjellemzőbb műveikkel együtt megörökítve az irodalom nagyjainak portréit.
Harminchat teljes diafilm fűződik a nevéhez, köztük a Gulliver, A Pál utcai fiúk vagy a Huckleberry Finn. Zórád Ernő 1954-től a legmagasabb nívóra emelte a gyermekújságokban indult képregény műfaját. A következő 30 évben hatalmas mennyiségű, több mint 300 képregény született a keze alatt.
Mint Csach Gábor fogalmazott: a 93 évet élt Zórád Ernő idős korára került helyére a magyar művelődéstörténetben: 1991-ben, 80. születésnapján megkapta Balassagyarmat Horváth Endre-díját, 2000-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét. A Tabán-képeknek köszönhetően kinyíltak előtte a kapuk, kiállíthatott a Képcsarnokban és a Műcsarnokban, elismert látképfestővé vált.
A polihisztor Zórád Ernő egy másik arcát is megemlítve Csach Gábor elmondta: több mint 300 egykori pesti kuplét, tabáni sanzont, műdalt, átiratot, tangót és egyéb tánczenét énekelt magnóra a hatvanas évektől fogva saját zongorakísérettel.