A Zagyva mentén ma már nagyon ritka a természeteshez még hasonló állapotban fennmaradt élőhely.
Az évezredek óta lakott, széles, termékeny völgyben ma már szántóföldek, lakott területek, víztározók sorakoznak, út- és vasútvonalak vezetnek, a szabályozás pedig az árterületek kiterjedését is csökkentette. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) kezdeményezésére védetté nyilvánított réten számos természeti érték található.
Judik Béla, a BNPI őrkerület vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy a Medves-fennsík délnyugati peremén eredő, Szolnoknál a Tiszába torkolló Zagyva több tájegységet köt össze, folyosót képezve a hegyvidéki és a síksági élőhelyek között. "Fontos a még természeteshez hasonló állapotban lévő területek megóvása, mert ezek a biológiai sokféleség védelme mellett tudományos szempontból is érdekesek, illetve tájképi jelentőségük is van" - mondta.
A Maconkai-réten mozaikosan több élőhelytípus is fennmaradt, így mocsárrét, magas- és zsombéksásos területrész, egy gyékényes növényzettel borított időszakos mocsár, valamint egy kicsiny mézgás égerliget alkotja a természetes élőhelyek sorát. Előbbiek mellett egy volt kubikgödör és egy vízelvezető árok is található itt.
A rét védett növényei között megtalálható a hússzínű ujjaskosbor, a bánsági sás és a mocsári csorbóka. Az 1990-es évek végétől zajló terepkutatások szerint a korábban előforduló vitézkosbor viszont valószínűleg kipusztult innen.
Judik Béla elmondta, hogy több védett rovarfaj - nagy tűzlepke, ibolyás tűzlepke, farkasalma lepke - mellett a terület vizes élőhelyei több kétéltűfaj számára is élő- és szaporodóhelyet nyújtanak. Utóbbiak közül európai jelentőségű a vöröshasú unka és a dunai tarajosgőte: mindkét faj eredeti elterjedésének töredékére szorult vissza a Zagyva-völgyben. A terület madárvilága is gazdag.
A védetté nyilvánított terület jelenlegi állapotát a hagyományos gyepgazdálkodás alakította ki, a kaszálás, a legeltetés azonban már évtizedekkel ezelőtt megszűnt. A Maconkai-rét növényvilágát a nád és a siskanád, illetve özönnövényfajok terjeszkedése veszélyezteti. A természetvédelmi kezelés célja, hogy rendszeres kaszálással, szükség esetén egyes gyomnövények célzott irtásával változatos, fajokban gazdag vegetációt alakítson ki, illetve őrizzen meg az utókor számára - mondta el a természetvédő.