Ádám már kisgyermekként eldöntötte, hogy tűzoltó szeretne lenni, mindig csodálattal nézte az utcán mellette elszáguldó szirénázó tűzoltóautókat, s ilyenkor elképzelte, hogy ha felnő, talán majd ő is ott ülhet valamelyik fecskendőn. A tűzoltók hősies munkája teljesen magával ragadta, majd a középiskola elvégzését és egy év intenzív nyelvtanulást követően tűzoltónak jelentkezett. A 2012 szeptemberére meghirdetett felvételi lehetőségről egy utolsó pillanatban adódott szerencsés véletlennek köszönhetően szerzett tudomást, élt az alkalommal, majd a különböző alkalmassági vizsgálatokat követően 2013. februárjában megkezdte szakirányú tanulmányait az alapfokú tűzoltó tanfolyam II. modulján. A szakképzés első két hónapjában rendészeti alapismereteket tanultak az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolában, ahol nagy hangsúlyt fektettek a fizikai felkészítésre és az alakiasságra, emellett megtanultak minden rájuk vonatkozó jogszabályt is. A harmadik, negyedik és ötödik hónapot a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban töltötték a szakmai képzés moduljának elsajátításával, ahol elméleti és gyakorlati szinten is rengeteg hasznos ismertre tettek szert. Több eredményes modulzárót követően sikeres záróvizsgát tett, a képzés azonban a tervezettnél valamivel hosszabb lett, közbeszólt ugyanis az évszázad Dunai árvize. Ádám szakasza tíz napot töltött árvízi védekezési munkálatokkal Pilismaróton, Nagymaroson és Vácon. Az idő előtti éles bevetésre senki nem számított, de mint fogalmaz, ez tette igazán emlékezetessé az öt hónapot.

Az első hivatalos szolgálati napja, 2013. július 24. volt a salgótarjáni hivatásos tűzoltó-parancsnokság „C” szolgálati csoportjában, amely szintén emlékezetes maradt, hiszen azonnal éles riasztás során kellett bizonyítani. Bizonyítani mindazt, ami az elmúlt öt hónap során vésődött a tudatába. Ádám a feladatot legjobb tudása és a szolgálatparancsnokától kapott instrukciók szerint hajtotta végre, eredményesen. A fiatal őrmester úgy fogalmaz, hogy a szakképzés keretében a legfontosabb alapismereteket tanulta meg, a hivatásos szolgálat során pedig mindezt a tudást a gyakorlatra alapozva bővítette ki. A gyakorlatok és káresetek során sok új tapasztalatot szerzett, amik a korábban elsajátított alapokra épültek.

Amikor a legemlékezetesebb káresetéről kérdeztem habozás nélkül a 2014. február 28-án, Bátonyterenyén történt házrobbanást említette. Ádám maga is bátonyterenyei, így személyes ismeretség kötötte őt a tragédiát elszenvedő családhoz. Mint mondja, a másodperc törtrésze alatt meg kellett tanulnia félretenni az érzelmeit és maximálisan a munkájára koncentrálni. Ugyan még csak bő fél éve volt ekkor hivatásos tűzoltó, érettségéről és rátermettségéről maradéktalanul tanúbizonyságot tett. Hozzátette, ennél a káresetnél is kulcsszerepe volt a moduláris szakképzés során elsajátítottaknak, valamint az azóta megszerzett tapasztalatoknak.

Ugyancsak kiemelte a 2014. július 16-án a 21-es számú főúton megtartott, a veszélyes anyagok közúti szállításából adódó balesetek megelőzésére irányuló gyakorlatot is, ami azért maradt emlékezetes, mert minden olyan eszközt alkalmaztak, amit éles helyzetben bármikor be kell vetni, amiről addig csak elméletben tanult, de élesben még addig nem alkalmazott, emellett jó tapasztalat volt számára a mentőszolgálat munkatársaival való közös munka is.

Az őrmester beszélt az egyre fontosabbá váló önkéntes tűzoltókkal való kapcsolatáról is, akikkel már több gyakorlat során dolgozott együtt. Véleménye szerint nagyon fontos szerepet töltenek be mind a közbiztonság, az állampolgárok védelme érdekében, mind pedig a hivatásos egységek munkájának során, hiszen rengeteg olyan hasznos felszereléssel rendelkeznek, amivel nagyban hozzájárulnak a különféle káresetek minél eredményesebb felszámolásához. Gondol itt a mentőkutyákra, az offroados járművekre, alpintechnikai felszerelésekre.

Némileg témát váltva, megkértem beszéljen egy kicsit a tűzoltói pályája „emberi” oldaláról is. Elsőként a kezdetekről. Ádám elmondta, szerencsésnek érzi magát, mert szolgálati csoportjába a legelső pillanattól fogva befogadták, segítették a beilleszkedését. Mindenki jó szándékúan közeledett hozzá, s az első naptól kezdve elhalmozták a számára nagyon hasznos tapasztalatokkal. Megkönnyítette a beilleszkedését, hogy két másik újonnan felszerelő kollégájával együtt érkezett a csoportba, amelyben azóta is nagyon jól érzi magát, igyekszik tanulni társaitól, s ahogy ő mondja: úgy érzi, hogy része lett a „C”-sek nagy családjának. Jól példázza ezt a kialakult jó kapcsolatot, hogy bajtársaival nem csak a szolgálati napokon találkoznak, hanem gyakran szerveznek közös programot szabadidejükben, legyen szó akár közös sporttevékenységről, akár egyéb kikapcsolódásról.

Ádám, aki nyolc éves kora óta focizik és a Magyar Futball Akadémia kötelékén belül is eltöltött egy évet, kiveszi részét a katasztrófavédelem berkein belüli sportéletből is. Képviselte már Nógrád megyét például az Országos Lépcsőfutó Bajnokságon, ahol csapatban második helyezést ért el Dénes Gábor tűzoltó zászlóssal közösen, emellett bizonyított több kispályás labdarúgó tornán az igazgatóságon belüli válogatott csapat tagjaként, vagy a megyei tűzoltó szakmai versenyen, ahol második helyezést értek el.

A jövőbeli terveket tekintve elmondta, hogy a továbbtanulási lehetőségekkel már 2014-ben élt, mert elvégezte a tűzoltó tanfolyam akkor először meghirdetett I-es modulját, ami egy két hónapos képzés volt, s amelynek során nehézgép kezelői alapismereteket és a szerparancsnoki beosztáshoz szükséges alapismereteket sajátították el elméleti és gyakorlati formában. Nagy hangsúlyt fektettek a kárhelyi elsősegélynyújtásra és a műszaki mentés (magasból, mélyről, vízből, jégről) legfontosabb elemeire. Ádám, aki különösen büszke arra, hogy hivatásos tűzoltó, a következő években szeretne a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomát szerezni, majd mivel a továbbtanulás lehetősége adott a szervezet által, így terve az is, hogy magasabb beosztásba kerüljön az adott beosztásban megszerzett tapasztalatokat követően.

Forrás: nograd.katasztrofavedelem.hu