Hírek
2024. Március 27. 21:10, szerda |
Helyi
Forrás: web/zsuffa csaba
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora napja
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Ezen a napon volt a Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora.
A tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.
A katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is. A "zöldcsütörtök" elnevezést Német nyelvterületen a a középfelnémet "crainen" (sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt miatt rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztottak a hívők.
Az utolsó vacsora - Juan de Juanes
A kereszténység első évszázadaitól fogva szokás volt, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémultak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.
Legközelebb csak a nagyszombat esti szertartáson szólaltak meg újra, jelezve Krisztus feltámadását. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük.
Az utolsó vacsora - Jacopo Tintoretto
A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza.
Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el.
A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal "írott" is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg.
A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel Nagypénteken: tojás és hal Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel Húsvétvasárnap: sült bárány Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 20. 10:44, péntek | Helyi
ÉKM-Salgótarján csúcs - pontról pontra
Nem csak Salgótarján, de Kelet-Nógrád egésze tekintetében meghatározó beruházás volt a 21-es út teljes négynyomúsítása.
2024. December 19. 14:45, csütörtök | Helyi
Nógrád Vármegye Civil Központ – Ünnepélyes Évzáró
December 17-én a Nógrád Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ különleges évzáró ünnepséget rendezett. A központ közösségi tere az ünnepi díszítés,
2024. December 19. 11:47, csütörtök | Helyi
Sándor György, a nemzet humoralistája (előzetes)
Portréfilm Sándor György humoralistáról, aki egyszemélyes színházával az intellektuális abszurd gondolatmenet mestere,
2024. December 14. 17:35, szombat | Helyi
Nagy bajban van a pármai sonka
A prosciutto di Parma, vagy ahogyan mi ismerjük, a pármai sonka igazi olasz különlegesség, amely éves szinten 1,6 milliárd dolláros forgalmat bonyolító védett húskészítmény. Ám úgy néz ki, nagy bajban van.