Léteznek azok a fajta emberek, akiknek semmi nem jó úgy, ahogy van. Ők azok, akiknek a motorkerékpárba óriási autómotor kell, és ők azok is, akiknek az autóba gyűszűnyi motorkerékpár erőforrást kell belepajszerolni. Hogy miért? Mert csak. Ők szent őrültek, akik szerintük sokkal okosabbak mint a Föld bolygót motorizáló gyárak éjjel-nappal temérdek pénzből fejlesztő mérnökhadserege, és akiken kívül mindenki más teljesen hülye. Néha azonban komoly(abb) gyártók is megtántorodnak, és oda nem való dolgokat erőltetnek túl tág vagy éppen túl szűk lyukakba. Most az indokolatlanul kis motorral hajtott (vagy támogatott, ahogy példát láthatunk majd erre is) nagy verdák közül szemezgetünk.Mindjárt erősen bekezdünk egy propelleres négykerekűvel, akitől mostanában hangos a szaksajtó: a neve BMW i3. Talán néhányan most felkapjátok a fejeteket, hogy hogyan lehet motorkerékpár motorja egy városi yuppie-verdában, amely ráadásul elektromos meghajtású? Ízlelgessünk két szót: range extender, magyarul hatótáv növelő. A forradalmi bajor járgány nagyjából 130 kilométert tud megtenni tisztán elektromos áramot használva. Itt lép a képbe a 647 köbcentis sorkettes erőforrás, amely a C650GT hipermaxirobogót hajtja – amikor éppen nem egyszerű generátornak van száműzve. Ilyenkor akár 300 kilométert megy valódi közlekedési körülmények között a kocsi – mivel csak 9 liter üzemanyag áll rendelkezésre a helyszíni környezetszennyezéshez. Csendesen suttogva jegyzem meg, hogy a 150 kilométer/órában limitált végsebességnél a benzinmotort pörgetve is éppen meglehet Siófok.

A következő verda is germán sarjadék, csak a kevésbé felvágós fajtából. A BMW-hez hasonlóan a Volkswagen XL Sport is csak kiegészítő motorként használ motorkerékpár blokkot, azonban az nem pusztán hatótáv-növelőként dohog a gép farában, hanem egy komoly hibrid hajtásrendszer része. Itt az eredeti kis turbódízelt cserélték le a konszerntárs vérbő superbikejának szívére: egy 197 lóerős L2-es Ducati Panigale Superleggera blokkra! Így a minimálfogyasztó kis dízel-elektromos autócskából egy bőven 200 fölött repesztő, 0-100-ig 5,7 másodperc alatt gyorsuló high-end méregzsákot faragtak. Kicsit még pofozták az űrhajódizájnt, hogy sportkocsisabb legyen, és ahogy a képen is láthatjátok, kár hogy örökre csak koncepció marad.A legtöbb mai fiatalnak – ha motorkerékpár blokkos odaverős kocsit kéne mondani – szerintem az Ariel Atom ugrana be. Egyetlen autó volt, amitől belefagyott a gitt még Jeremy Clarksonba is, és az a régi Atom volt! Persze kicsit csalós a dolog a mi szempontunkból, mert itt a mérnökök KETTŐ Hayabusa blokkot fűztek össze V8-asnak, és azzal forgatták meg a bolygót a kerekek alatt. Ezért a pontos név Ariel Atom 500 V8. A Hartley Engineering által összereszelt két motor így 3’000 köbcentis lett, 10’500-ig forgott és a pályaautózáshoz illő szárazkarteres olajozást kapott. Mennyire erős? 500 lóerő. Mennyi idő alatt van százon? 2,3 másodperc. Mi a szerencsénk? Hogy közel 60’000’000.- forint volt az ára, és csak 25 darab csúcs-Atom épült – így nem özönlik el ön- és közveszélyes zsebszupersportkocsik az európai utak.Következzen a világ legjobb köridő/vételár arányú pályaautója! Biztosan hallottatok Radical SR1-ről, ami egy angol kisipari melléktermék, nem mellesleg az egyik legdurvább pályaautó amit átlagos halandóként megvehetünk. Természetesen itt is a Hayabusa volt a donor, de mindenféle okosítás nélkül. Elegendőnek ítélték a teljesítményt, inkább a kanyarsebességre mentek rá igazán. Egy adat: 2,3 g. Nem gramm, hanem G, mint nehézségi gyorsulás! El tudjátok képzelni, ahogy 100 kilós férfiként 230 kilóval vág a puhos testetekbe az öv? Oldalirányban… Durva!Most pedig következzen minden motorkerékpár erőforrás hajtotta nem motorkerékpár ősatyja, a Morgan 3 Wheeler. Jelesül ez a típus 1911-ben kelt életre, mégpedig “adóoptimalizálási” céllal. Amikor bevezették a gépjárműadót Angliában, a három kerekű verda egyszerűen nem számított autónak, így adó sem volt rá – a nép pedig hamar felfedezte magának ezt a kis csótányt. Ami száz éve az angol Velorex volt, az ma egy közel kétezer köbcentis, 116 lóerős, 140 Newtonméter forgatónyomatékú S&S blokk hajtotta, 0-100-ig hat másodperc körül gyorsuló retró fürdőkád-szörnyeteggé érett. A váltót egy Mazdáról akasztják le hozzá, a véghajtás pedig szíjon megy a hátsó egy szem kerékhez. Klassz! Bő tíz milláért a miénk is lehet egy darabka modern, élvezetes történelem.Minden zenés streetfighter videóklip gumiégető kelléke, aminek a kormánya mögött felülreprezentáltak a bőrmellényes afrikai és amerikai férfiak, és ami semmihez nem mérhető feltűnést kelt mindenhol ahol megjelenik – valamint a teljesen értelmetlen, “de ha lenne pénzem biztos vennék” sörözés közbeni gondolatmenetek biztos pontja egészen 1988 óta a Campagna T-Rex. Hölgyeim és uraim: csőváz, az elérhető legbitangabb blokk, úthenger gumik – és máris tarthatod a tempót a legdurvább hyperbike-okkal is, ameddig nem túl egyenes az út. A kezdetekben a Kawasaki ZZR 1100-as, mostanában a BMW K1600 sorhatos 1’649 köbcentis motor-motornak hazudott limuzinblokkját pajszerolják a Morganhoz hasonlóan egyetlen hátsó kerék elé. Egy új darab 15 milla körül megáll az Államokban.Az elől kettő-hátul egy koncepció legradikálisabb versenyzője következik. Talán ő veri agyon leginkább a bármiféle hétköznapi használhatóság rémálmát, de szombat délutánra kevés nagyobb mókát tudnék elképzelni mint ezzel kiveretni egy közepes méretű versenypályára, és ott szabadon ereszteni a lovakat. A jószág neve Scorpion P6. Egyértelműen valami versenyautó (mit versenyautó, Formaautó!) szerűt akartak alkotni a gyártó cégnél, és ez sikerült is nekik. Praktikusság terén is az egyik legkorrektebb versenyző, mivel alaposan gondoltak a hétköznapi felhasználók igényeire: lesöpörték az asztalról, hogy senki ne is gondoljon praktikumra! Szénszálas karosszéria, azon kívül futó kerekek, és egy ZX6R Kawasaki erőforrás. Máris kapunk egy 3,5-ös százra gyorsulást. Képzeljük el, keményen pengetve micsoda hangorkánt dobhat egy 14’000-be forgatott sornégyes a hátunk mögött!