A jelenséget az elektronok által gerjesztett oxigénatomok rekombinálódása okozza 90-130 km-es magasság tartományban.

A Föld légköre a felszín közelében semleges atomokból és molekulákból áll, azaz elektromosan szigetelő. Nagyobb magasságokban a napsugárzás hatására egyre nagyobb mértékben ionizálódik, s ezzel nő az elektromos vezetőképessége.90 km felett, az ún. ionoszférában, az ionizáció már számottevő, és éjjel-nappal fennmarad.

A rádiós műsorszórás elindulásakorfedezték fel az ionoszférát, a földi légkör felső, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó rétegét. Erről visszaverődve a rádióhullámok nagy távolságokra is el tudtak jutni.

Az ionoszféra felett, kb. 2000-3000 km-től kezdve a légkör teljesen ionizáltnak tekinthető, s ritkasága miatt a részecskék ütközései is elhanyagolhatók.

Összetételét tekintve a földi légkör folytonosan olvad bele az interplanetáris tér anyagába. Ez utóbbi nem más, mint a Nap légkörének legkülső része, és túlnyomórészt protonokból és elektronokból álló teljesen ionizált gáz (plazma), mely ideálisan jól vezető gáz.

A magnetoszféra formáját a napszél és a Föld mágneses terének kölcsönhatása alakítja.

A magnetoszférában lezajló rövid idejű változásokat mágneses viharoknak nevezzük.

A napszél átlagos sebessége a Föld környezetében 4-500 km/s körüli. Ha a napszél sebessége 6-700 km/s-ra nő, akkor számíthatunk geomágneses viharra.

Ilyen növekedés kapcsolódhat egyrészt napkitöréshez, másrész pedig a Nap sarki területeiről kiinduló, mindig nagyobb sebességű, ill. energiájú napszélhez is.

A naptevékenység valamilyen módon befolyásolja a Föld mágneses terét.

James Cook kapitány a déli szélességeken is megfigyelt sarki fényt az 1700-as években.Az úgynevezett sarkifény-ovális egy kb. 3000 kilométer átmérőjű gyűrű a mágneses sarkok körül, ahol nyugodt körülmények között majdnem állandóan megfigyelhető.

A sarki fény erőssége erősen korrelál a naptevékenységgel. Ez érthető is, mert a jelenség, akkor jön létre, amikor egy fler hatására a magnetoszféra csóvájában az erővonalak záródnak és az ott felhalmozódott töltött részecskék a magnetoszféra alsó részébe kerülnek. A részecskék egy része pedig bekerül a sarki fény - örvényszerű mágneses térrel rendelkező - zónájába, és ionizálják a levegőt.

Megfigyelték, hogy sarki fény idején, azaz mágneses viharban hiába kapcsolták le a hálózatot a feszültségforrásról, a hálózat a lekapcsolásra fittyet hányva működik tovább. A vezetékben indukált áram ingadozásai összefüggésben álltak a sarki fény intenzitásának ingadozásával. A nagyobb napkitörések által kiváltott geomágneses viharok néha egészen megdöbbentő hatásokat hoznak létre ezekben a vezetékekben.

Napszél hatása

A napkoronából induló napszél töltött részecskéi (főleg protonok, elektronok) – ha felerősödnek egy-egy fler vagy koronakitörés hatására – akár halálos hatásúak lehetnek egy-egy védtelen kozmonauta számára.

Ezektől a sugárzásoktól nagyon jól megvéd minket földi környezetünk. Egyrészt a légkör, amely a fényen és bizonyos hullámhosszúságú rádióhullámokon kívül minden más elektromágneses sugárzást elnyel, másrészt a Föld mágneses tere, amely a környezetébe érkező töltött részecskéket, a napszelet eltéríti, ezáltal egy üstököscsóva-szerű barlangot, a Föld magnetoszféráját alakítja ki a napszélben.

Flerek hatásai

Egy-egy nagyobb fler hatására a Nap ibolyántúli sugárzása többszörösére, a röntgensugárzása több nagyságrenddel megnőhet. Ez nyilván erősen és azonnal befolyásolja az ionoszférát, megnöveli az ionizációt, sőt a töltött részecskék számának növekedése, nagyon nagy flereknél, még a Föld mágneses terében is képes kisebb kiugrást okozni.

A flerek által okozott ionoszférazavarok a GPS-navigáció hibáit is növelik, sőt 2003 októberében előfordult, hogy a fler rádiósugárzása rövid időre elnyomta a GPS-műholdak adóinak jeleit.

Napjainkban a modern társadalmakban számos művelet során használunk műholdakat. A legnyilvánvalóbb alkalmazásokon kívül (csillagászati és meteorológiai műholdak, GPS) példaként néhány további alkalmazási terület: műsorszórás, kontinensek közötti kommunikáció (pl. telefon), banki műveletek (pl. bankkártya használata vásárláskor). Ezeknek az igényeknek a kiszolgálására több száz, különböző pályákon mozgó műhold van állandóan használatban.

Ezek közül a pályák közül a legolcsóbb az alacsony földkörüli pálya (LEO) használata, mivel ennek eléréshez kell a legkevesebb energia, azonban a LEO-pályán mozgó műholdak vannak leginkább kitéve a légkör fékező hatásának, erre pedig nagy hatással van a naptevékenység.

Koronakitörések hatásai

A napszélben tovaterjedő lökéshullámok, plazmafelhők, hasonlóan a flerek által keltettekhez, csakhogy elindulásukat nem kíséri fler. Egy-egy zárt mágneses hurokrendszer, esetleg az alatta lebegő protuberanciával együtt elveszti egyensúlyát, és elszáll a bolygóközi térbe.

A technika fejlődése és a fejlett technikától való függés sebezhetővé teszi mindennapjainkat a Nap hatásaival szemben. Igaz, ezeknek a hatásoknak a megismerése egyrészt lehetővé teszi, hogy felvértezzük az elektromos berendezéseket, műholdon lévő számítógépeket a sugárzás káros hatásai ellen, másrészt megfelelő időben történő előrejelzéssel csökkentsük a lehetséges veszélyt (kikapcsolással, fedezékbe vonulással).

TOVÁBB: Még sosem látszott ennyire a sarki fény Magyarországon -https://www.infonograd.hu/hirek/olvas/meg-sosem-latszott-ennyire-a-sarki-feny-magyarorszagon-2023-11-06-060000

Ha tatszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!