A világ nem olyan nagy, mint gondolnánk, az emberi kapcsolatok hálózataiban mindössze néhány lépés kell ahhoz, hogy két ismeretlen ember eljusson egymáshoz.

A Facebookról nemrégiben készült tanulmány szerint az internet és az online közösségi hálózatok tovább csökkentették az emberek közötti távolságot, a június 30-án bezáró iWiW-en például egy-két ismerősön keresztül szinte bárkihez eljuthattunk.

Ezeken a weboldalakon azonban jóval több ismerőst jelölünk be, mint amennyivel valójában kapcsolatot tartunk, ezért az online hálózatok nagyon sűrűek.

A 3154 magyar település közül 2558-at adtak meg lakhelyként a felhasználók, a "maradék" kis falvak nem szerepelnek a hálózaton, de az is lehet, hogy az itt lakók a közeli nagyobb településeket jelölték meg lakhelyül, vagy nem regisztráltak az oldalra.

Az iWiW-en 2013 közepéig összesen 356 millió kapcsolat keletkezett, ennek fele azonos városban élők között, 65 millió pedig a megyehatárokon belül jött létre.

A statisztikák azt is alátámasztják, hogy sok kezdő internetező számára az iWiW szinte egyenlő volt magával az internettel, a hálózat tagjainak száma ugyanis nagyjából 2010-ig majdnem teljesen megegyező arányban bővült a magyar netezők számának gyarapodásával.

A hazai közösségi hálón mindig egy kicsivel több férfi volt jelen, mint nő, viszont a nők jellemzően sokkal aktívabban használták az oldalt.

A 2002-es alapítástól 2005 novemberéig tartott az első felhasználók, az innovátorok korszaka, akik egymáshoz lazán kapcsolódó, de mégis nagyon sűrű hálózatot alkotó, társadalmilag homogén csoportba tömörültek. Ők a 4,7 millió fős létszámnál tetőző felhasználói tábornak csupán 2,5 százalékát tették ki. A legtöbb innovátor 18 és 30 év közötti volt, és átlagosan körülbelül 350 ismerőssel rendelkezett.

2005 vége és 2006 nyara között a korai befogadók érkeztek a szájtra. Ők már nagyobb tömeget képviselnek, velük 13,5 százalékkal gyarapodott a felhasználók tábora. Ők leginkább 25 év körüliek voltak, átlagosan 300-400 ismerőssel az iWiW-en.

A tömegfelhasználók (akiket a statisztikusok korai többségnek hívnak) az egyre intenzívebb bővülés első szakaszában, 2006 nyara és 2007 ősze között csatlakoztak a hálózathoz. Ekkor vette meg a céget a Telekom tulajdonában lévő T-Online: javában tombolt az iWiW-láz, alig győzték a felhasználók rohamát szerverkapacitással kiszolgálni.

Ők már a teljes tábor 34 százalékát jelentik és sok volt közöttük az iWiW felhasználói korba akkor belenövő 14–18 éves, illetve 30–40 éves, de már elkezdtek beszivárogni a fiatal felhasználók szülei is az iWiW-re. Mivel a 25 év körüliek már a korábbi években feliratkoztak, az ő számuk ekkorra visszaszorult. Fontos különbség az előző csoportokhoz képest, hogy ezeknek a felhasználóknak jellemzően 150–160 ismerősük volt.

2007 októbere és 2010 januárja között a késői többségnek nevezett újabb nagyobb tömeg érkezett meg a szájtra, ez az összes felhasználó további 34 százaléka. A kisebb településeken, falvakban élők közül ekkor regisztráltak a legtöbben. Az ekkor csatlakozó iWiW-ezők többsége vagy tinédzser, vagy 30–50 éves, és valószínűleg kezdő internetező – például a számítógéphez jutó nagymama –, mert az ekkor belépők ismerőseinek száma jellemzően 100 fő alatti.

2010 és 2013 között már a magyarított felületű Facebook hódított itthon is, de a lemaradóknak titulált felhasználók ekkor még inkább az iWiW-et fedezték fel maguknak.

Még ez is elég sok felhasználót jelent, a teljes tábor 16 százalékát. Közöttük is sok a tini és a harmincas-negyvenes éveiben járó felhasználó, akinek azonban még kevesebb ismerősük van.

Ebben az időszakban már sok olyan fiókot találtak, amelynek paraméterei nem illeszkednek az általános trendbe: ez annak köszönhető, hogy eltörölték a meghívásos rendszert, és bárki korlátlanul létrehozhatott kamufiókokat magának.

Mivel a hálózat alapjait 2002-ben lefektető Várady Zsolt Budapesten élt, nem meglepő módon az első három évben a meghívók többségét az itt élő felhasználók küldték ki az ország többi településére.

2005-től azonban egyre több meghívót küldtek a vidéki nagyvárosokból is, például Debrecenből, Győrből, Miskolcról, Pécsről, Szegedről. 2007-től pedig, amint tömegek kezdték a fővároson kívül is használni az oldalt, a terjedés egyre inkább decentralizálttá vált, azaz a kisebb városok is közvetítették az iWiW-et a környékbeli falvak felé.

Kis túlzással azt lehet mondani tehát, hogy az iWiW elterjedése hasonlított egy nagyon lassan fertőző víruséhoz.

Először a budapesti innovátor közösségeket és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vidéki internetezőket érte el. A nagy felfutás időszakában, amikor mindenki a szűkösen mért meghívók miatt panaszkodott, már nemcsak a főváros, hanem a vidéki központok is "fertőztek". Később, amikor az iWiW-regisztrációk száma csökkenni kezdett, a meghívók egyre nagyobb arányát küldték a vidéki városokból a környező falvakba.

Hasonlóképpen ahhoz, ahogy a beteg meggyógyul, az online közösségi hálózatok felhasználói is "felépülhetnek", azaz átcsábulhatnak másik szolgáltatásra.

Azt a rendkívül izgalmas és aktuális kérdést, hogy miként néptelenedett el az iWiW.