hanem társadalmi és érzelmi életükre is hatással van.7 tény, miként serkenti, erősíti a zene az agyműködést.

Amikor fia egy amerikai állami iskolában kezdte meg tanulmányait, az édesanya nem tudta pontosan, hogy a zene hogyan lesz majd szerves része gyermeke oktatásának. Az iskola igazgatójaként hamar felmérte, hogy gyermeke csak a harmadik osztálytól vesz majd részt zeneórán. „Megdöbbentem” – meséli. – A Crowden Center igazgatója vagyok, és a saját gyerekeimnek nincs zenei programjuk?

Fia iskolája nem egyedüliként szembesült ezzel a problémával: az Oktatáspolitikai Központ 2008-as tanulmánya szerint az iskolai tantervek leszűkítése országszerte jelentős csökkenést eredményezett a művészeti és zenei programok tekintetében: 2001-2002 óta az általános iskolai körzetek 16 százalékkal csökkentették tantervükben a művészeti és zenei oktatásra szánt időt, valamint azóta is nagymértékben függenek az adományoktól, így közösségeik társadalmi-gazdasági helyzetétől.

A zeneoktatás ilyen jellegű megvágása különösen ironikus, tekintettel a növekvő számú kutatásra, amely egyre jobban rávilágít arra, hogy a zene miként vonja be az agy azon területeit, amelyek részt vesznek a nyelvfeldolgozásban, a memóriában és más kritikus gondolkodási készségek fejlesztésében, amelyek elengedhetetlenek a sikeres tanulmányokhoz. Nem mellesleg úgy tűnik, hogy a zene szociálisan és érzelmileg is előnyös a gyerekek fejlődése szempontjából.

Alább hét terület, ahol tanulmányok igazolják a zene előnyös hatásait a gyerekek agyfejlődésében:

Nyelvi feldolgozás
Számos tanulmány támasztja alá, hogy az agy hasonló módon dolgozza fel a zenét és a nyelvet, valamint azt is, hogy a muzsikálás számos nyelvi készség fejlesztésére jótékony hatással bír a szókincs kialakításától a fonémafeldolgozásig. A Neurosciences Institute kutatásai „jelentős mértékű átfedést tártak fel a zene és a nyelvi feldolgozás között”, valamint egy 2005-ös tanulmányukban a Stanford Egyetem kutatói azt is megerősítették, hogy egy hangszeren való játék javítja, segíti az emberi agyat a beszélt nyelv feldolgozásában. Az eredmények azt sugallják, hogy a nyelvi és olvasási készségekkel küszködő diákok számára különösen előnyös lenne a zenei képzés.

Memória
Úgy tűnik, hogy a zenetanulás előnyei a memóriára is kihatnak. A Hongkongi Kínai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a zenei képzésben részesült gyerekek jobb verbális memóriával rendelkeznek, mint társaik. „Amikor ezeket a gyerekeket egy év elteltével újra megvizsgálták – írják a tanulmány szerzői –, azok, akik elkezdték vagy folytatták a zenei képzést, jelentős memóriajavulást mutattak. Más szóval, a zeneművek memorizálása összefüggésben van a nem zenei memória javulásával. A fiatal felnőttek munkamemóriájának zenei képzésen keresztüli fejlesztését a York Egyetem kutatóinak 2018-as tanulmánya tovább erősítette.

A korreláció abból fakadhat, hogy a zene komolyan edzi a fiatal elméket. Takako Fujioka, a torontói Rotman Research Institute (Kanada, Ontario) tudósa és egy tanulmány társszerzője szerint a zeneileg képzett gyerekeknél egy év alatt nagyobb fejlődést tapasztaltak a memóriateszteken, mint zeneileg nem képzett társaiknál. A zenehallgatás ugyanis „megköveteli” az agytól a figyelem megosztását és a memória fejlettségét, melyek az élet más területein is kifejtik hatásukat az ezekhez kapcsolódó feladatokat, kihívások mentén.

Matematika
Ha valaha is próbáltál akár egy egyszerű kottát elolvasni – vagy ütemesen dobolni, rájöhettél, hogy a zene megköveteli, hogy matematikai folyamatokat is végezzünk (számolás). A kutatások összefüggéseket mutattak ki a zenei oktatás és az iskolai matematika oktatás sikeressége között. A kanadai Royal Conservatory of Music tanulmánya szerint a művészeti képzésben résztvevő diákok „szignifikánsan jobb eredményt értek el matematika tesztek számolási és becslési feladatainál”, mint azok a társaik, akik művészeti képzésben nem részesültek.

Öntudatosság
Dr. Frank Wilson, neurológus, a kézhasználat és az emberi kognitív fejlődés kapcsolatának szaktekintélye szerint a zene a helyes „önértékelésre” is megtanítja a gyerekeket ahelyett, hogy külső jutalmakra támaszkodnának. Míg az iskolák nagy része az osztályzatokra és a díjakra összpontosít, a zene elősegítheti a belső motivációt. A hangszeren való játékhoz szükséges precizitás és figyelem – az azonnali visszacsatoló hurok, amely megköveteli a saját teljesítmény értékelését – „önmagunk folyamatos kontrolljára” ösztönöz – mondja Wilson. „Ez azt fejleszti, hogy saját munkájukkal kritikussá váljanak, és ne elégedjenek meg, csak azzal, amit kezdettől fogva célként tűztek ki és el akartak érni.”

Szociális készségek
Takako Fujioka, a Rotman Kutatóintézet munkatársa rámutat arra is, hogy a zenélés előnyei túlmutatnak a tanulmányi eredményeken: „Ha egy közösségben vagy egy iskolában zenélünk, közös emlékeink, élményeink alakulnak ki a zenei tevékenységek során. Ez összetartóerő és kapocs.”

Ez a kötődés fejlesztheti a gyerekek együttműködési képességét is. Az észak-karolinai Queens University of Charlotte kutatóinak tanulmánya szerint az általános iskolás gyerekek között azok, akik iskola után zeneoktatásban részesülnek, jelentősen kevesebb a viselkedési problémás. Sharon Burch, általános iskolai zenetanár, aki saját módszertant fejlesztett ki, hogy a zene alapjait adja át a gyerekeknek, szintén tapasztalja a zene számtalan jótékony hatását a tanulók társadalmi életére. „Évente 450 gyereket tanítok – mondja –, és azt vettem észre, hogy a zenével foglalkozók a legjózanabbak, a legmagabiztosabbak, és jól teljesítenek az iskolában is.”

Tanulmányi sikerek
Mindazon előnyök mellett, amelyeket a zene a gyerekek nyelvi, matematikai, memória- és önértékelése szempontjából jelent, nem meglepő, hogy szoros összefüggés van a zene és a tanulmányi eredmények között is. Kimutatták, hogy a zenei képzésben részt vevő diákok jobb eredményeket érnek el nyelvtanból és matematikából, mint azok, akik egyáltalán nem részesültek zeneoktatásban. Egy 1994-es felmérés még azt is kimutatta, hogy a zenei tagozatos tanulók között a legmagasabb az orvosi egyetemre felvettek aránya.

Hosszú távú siker
A zenei képzésben résztvevő hallgatók általában a hosszú távú sikerek általános mérőszámaiban is jobban teljesítenek. Ilyen például az iskolai végzettség és a jövedelem: a Harris Interactive 2007-es közvéleménykutatása szerint tíz posztgraduális végzettségű emberből nagyjából kilenc vett részt zeneoktatásban iskolai tanulmányai során, valamint a 150 000 dolláros vagy annál magasabb jövedelműek 83 százalékának volt valamilyen zenei végzettsége. A College Board 2006-os tanulmánya azt is megállapította, hogy azokra a középiskolás diákokra, akik zenekarban játszottak, a legkevésbé jellemző a kábítószer- és az alkoholfogyasztás.

_ _ _ _ _

InfoNógrád - KÖZÉLETI és KÖZÉRZETI MAGAZIN - Salgótarján és Nógrád vármegye - hírek, reklámok nélkül 😃
Szeretettel várjuk Önt is a magazin csatornáin!

Hírek és események, kultúra és szórakozás, sport és autós mellékletek. InfoNógrád csatornák:

CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd