a római korban tartott szaturnáliákra vezethető vissza. A gondtalan fogyasztás aztán lassan az egész világon elterjedt szilveszteri hagyománnyá vált. A római korban a rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek ilyenkor, s szó sem eshetett politikáról az asztalnál.

A honfoglaló magyarok tavasszal vagy ősszel ünnepelték az újévet, s ennek az ünnepnek a jelentősége számukra sokkal inkább az évszakváltás volt. Hiszen a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki- illetve a legelőről be az állatokat. Ezek az ünnepek a pásztorünnepek formájában máig fennmaradtak.

Sokára európaizálódótt ez a nap, mozgó ünnep volt még sokáig; volt, amikor vízkereszt környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődik. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.

Az év első napjához kapcsolódó valamennyi szokás az egészség, a szerencse és a gazdagság elérésének vágyához kötődik. Az emberek régen házról házra járva köszöntötték egymást január 1-jénés úgy tartották, ezen a napon nem szabad semmit kiadni a házból, továbbá tartózkodni kell a veszekedéstől, hogy az egész év kedvességgel, szeretetben teljen.

Újévkor azért szokás lencsét, továbbá mákos és diós bejglit enni, mert azok a gazdagságot jelképezik. Emellett ajánlott a disznóhús fogyasztása is, mivel az a hiedelem szerint segít kitúrni a szerencsét, halat és baromfit enni ugyanakkor nem ajánlott, mivel azzal elúszhat, vagy elszállhat a szerencse.

Hozzá aranyos vizet is ittak. Ez annyit tesz, hogy aki január elsején először húz vizet a patakból vagy a kútból, az egész évben egészséges, szerencsés lesz. Erre nagyon törekednek a fiatal lányok is.

Mára e hagyományok többségét már nem követik, leginkább az ételfogyasztásra vonatkozó szokások maradtak fent.

A szeszes italok a jókívánságok szempontjából nagyon fontosak, mivel az egész éves bőséget segíthetik elő. Ilyenkor az az üzenet, hogy legyen egész évben elég pálinkája vagy bora a gazdának. Később megjelentek olyan polgáriasult elemek is az alkoholfogyasztásban, mint például a pezsgőivás.

Az, hogy mindenki alkoholt iszik, annak tudható be, hogy az új év küszöbén az emberek szeretnek módosult tudatállapotba kerülni, egész Európában nagyon régóta jelen van az ünnepeknél az italozás. A folklórban is nagy szerep jut a bornak és a pálinkának, a sör jelenléte azonban teljesen elhanyagolható.

A pezsgő egyfajta presztízsitalnak számít, korábban drága volt, kevesen fogyasztották, s bár mostanra mindenki számára elérhetővé vált, napjainkig is megőrizte azt a szerepét, hogy a kiemelt pillanatokban bontják ki, ezzel is próbálják elősegíteni azt is, hogy a következő évben gazdagságunk legyen.

Akár egyszerű, hétköznapi ital is lehetne a pezsgő, de mégis megmaradt azokra az eseményekre, amikor ki kell emelni valamilyen pillanatot. Városi, falusi közegben is bekerült a szilveszteri italok közé.

A gonoszokat el kell űzni, ehhez pedig zajra van szükség, így hát eldurrantjuk a pezsgőt.A szilveszteri hangoskodás ősi szokás, amely a néphit szerint távol tartja a gonosz, ártó hatalmakat az új évtől.

Az első feljegyzések szerint Hajdúdorogon a legények ostort pattogtatva járták a települést, így űzték el a gonoszt, de ugyanúgy kiemelt jelentősége van a csergetésnek Hajdúszoboszlón. Ide két mondai hagyomány is befűzhető, egyrészt a támadó törököket ijesztették el a bátor szoboszlói nők azzal, hogy tepsiket, lábosokat verte össze, a másik szerint pedig azért csaptak nagy zajt, mert a nagy ködben a törököket üldöző vitézek nem találtak vissza, segíteni akartak nekik hazatérni. Ez a fajta néphagyomány a mai napig él a fürdővárosban.

A két nap összeolvad a szokáskörben, az egész éjszakai mulatozás nem feltétlenül volt jelen a 19. század végén és a 20. század elején. Nem az egész falu volt ébren, hanem csak a legények, akik alkalomadtán megcserélték a kapukat vagy keresztbe tették azokat a patakon pallóként. Az idősebb generáció virrasztása inkább a modern korban terjedt el, leginkább a hatvanas évektől jellemző ez. Jelképes, hiszen sokan úgy gondolják, ha együtt töltik az éjszakát barátokkal, családtagokkal, akkor ilyen jó hangulatú, összetartó lesz az egész év.

Az is érdekes kívánság, hogy férfi érkezzen először a házhoz, mert az állítólag szerencsét hoz. A néprajzkutató kiemelte, munkatilalom is van az év első napján, azért nem ajánlott mosni, mert a kiaggatott ruhák emlékeztetnek az állatbőrre, s ebből kiindulva hullani fognak a jószágok. Még az ágyban fekvő beteget is felkeltették, nehogy egész évben feküdjön.

Ezen a napon igyekszünk megválni a rossz szokásainktól. Sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy legyen tele a bankkártya és a benzintank is.

A mai szokásokat figyelve megmaradtak bizonyos elemek a régi szokásvilágból, melynek lényege, hogy az első nap cselekedetei hatással vannak az év további szakaszaira is. A következő év bőségét akarják biztosítani, ezért az étkezés is fontos, mágikus cselekedeteket hordoz, hiszen ha sokat eszünk, akkor bőséges lesz az új év.