Civilek kezdeményezték a Nógrád megyei városhoz kötődő művész tárlatát, amelyen fotókon mutatják be alkotásait - a szervezők nevében erről Végh Gyula tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.

A 90 évesen elhunyt művésznek országszerte mintegy 70 fából faragott és bronzból öntött köztéri emlékművét, emlékszobrát, plasztikáját állították fel. Mint Végh Gyula elmondta, közülük a Nógrád megyében található alkotásokat fényképezték le és húsz szobrot mutatnak be magyarázó szövegekkel 11 tablón.

A kiállítás június 29-ig lesz látható a városháza első emeletén. A tárlatot Shah Gabriella művészettörténész, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum igazgatója nyitja meg, Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere mond köszöntőt a rendezvényen.

Végh Gyula arról is tájékoztatott, az a céljuk, hogy a szobrászművész szülőföldjén élők megismerjék az alkotásait, ezért a következő hónapokban vándorkiállításokat szerveznek Bátonyterenye, illetve a járás oktatási, művelődési intézményeiben.

A szervező emlékeztetett, hogy ifjabb Szabó István a Bátonyterenyével szomszédos egykori Dorogpusztán született 1927. május 22-én, és hároméves volt, amikor Kisterenyére költöztek, mert szintén szobrászművész édesapja, idős Szabó István ott kezdett dolgozni a fafaragó műhelyben, így a szobrászt minden gyerekkori emléke Kisterenyéhez köti.

Ifjabb Szabó István 1952-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Csók Istvánnal, Pátzay Pállal együtt az elsők között lett a képzőművészeti szövetség tagja.

Nógrád megye, Bátonyterenye és Királyhelmec díszpolgára volt. A felvidéki település főterére ő készítette Petőfi, Szent István, Szent Imre és Szent László szobrát. Számos köztéri alkotás fűződik a nevéhez. Bronzba öntötte Nógrád megye legismertebb személyiségeit is.

Ifjabb Szabó István a Nógrád megyei Benczúrfalván élt abban a műteremlakásban, amelyben 1912 és 1920 között Benczúr Gyula dolgozott, és amelyben édesapja, idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész alkotott 1955-től 1992-ig.

MTI Archív Fotó: Komka Péter