Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics kedden ismertetett éves globális prognózisában azt valószínűsítette, hogy 2024-ben átlagosan 4-5 százalékkal csökkennek az élelmiszerárak világgazdasági szinten.
A ház szerint azonban ez korántsem jelenti, hogy az átlagos globális élelmiszerárak visszatérnek a koronavírus-járvány előtti szintre: az Oxford Economics várakozása az, hogy az élelmiszerfélék 2024-ben is még 45 százalékkal lesznek drágábbak a 2019-ben mért árszinteknél.
A cég szerint e prognózis fő tényezője az, hogy jóllehet a költségoldalon jelentkező felhajtóerő enyhül, de még mindig meghaladja a járvány előtti mértéket.
A nyersolaj világpiaci árfolyama 2024-ben várhatóan csökken, de átlagosan így is csaknem 20 százalékkal lesz magasabb, mint 2019-ben, és ez felfelé ható nyomást gyakorol a szállítmányozási költségekre.
A földgázárak, amelyeknek a műtrágyagyártásban van kulcsszerepük, valószínűleg ugyancsak jóval meghaladják jövőre a koronavírus-járvány előtti átlagot - áll az Oxford Economics keddi előrejelzésében.
A ház azzal számol, hogy az európai földgázárak - és ugyanígy a műtrágyafélék árai - jövőre több mint kétszeresen haladják meg a 2019-ben mért szintet.
A cég várakozása szerint az amerikai földgázpiacon irányadó - az európainál rendszerint jóval olcsóbb - Henry Hub-árátlag is hozzávetőleg 20 százalékkal lesz magasabb 2024-ben a 2019-es átlagnál.
A Henry Hub az amerikai földgázvezeték-rendszer legnagyobb csomópontja Louisiana államban, és az ott megforduló földgáz átlagára az irányadó a határidős kereskedésben.
Az Oxford Economics prognózisa szerint az élelmiszerárak normalizálódása előtti másik fő akadály a protekcionizmus. Az árak legutóbbi megugrása nyomán ugyanis jelentősen romlott az élelmiszerellátási biztonság, és erre több ország exporttilalommal, illetve vámemelésekkel reagált.
Az idén csökkent ugyan, de a 2019-es szintnél még mindig sokkal magasabb az érvényben lévő ilyen intézkedések száma - hangsúlyozzák az Oxford Economics elemzői.
A ház szerint ezek a kereskedelmi lépések a legnagyobb mértékben a rizs globális forgalmazását érintik. Az elemzőműhely felidézi, hogy az indiai kormány júliusban megtiltotta egyes rizsfélék exportját, más rizsfajták kivitelére pedig exportvámot vetett ki, és mivel India adja a globális rizstermelés 40 százalékát, ezek az intézkedések a világgazdasági szintű kínálat meredek visszaesését okozták.
Az Oxford Economics közölte: várakozása szerint az indiai rizskiviteli korlátozások 2023 vége után is érvényben maradnak.