Gránitz Miklós fotói a balassagyarmati börtönkápolna felújításának munkálatait, a börtön életét és a fogvatartottak különleges munkáját mutatja be. A társadalmi visszailleszkedést segítő egyesület és az Arttéka Művészeti Alapítvány közös pályázatot nyújtott be a norvég civil alaphoz, a balassagyarmati műemlék börtönkápolna helyreállítására.
Magyarország 13 628 örökségvédelem alatt álló műemléki tétele között 14 börtön szerepel. Ezek között van, amelyik pálos kolostorként kezdte és most büntetés-végrehajtási intézményként funkcionál, és van, amelyik börtönnek épült, de most múzeumként működik. Nagyon ritka, de üdvözlendő műemlékvédelmi szempontból, ha egy helyszín megőrizheti eredeti funkcióját. A balassagyarmati kápolna ezért példaértékű, hiszen a felújítás során megtartotta eredeti térszerkezetét és az eredeti funkció került visszaállításra. A helyreállítási munkákban hetven fogvatartott is részt vett, így az elítéltek a freskókat festő művész alkotótársaivá válhattak. A felújított kápolna az egyházi funkciókon túl fontos kulturális szerepet is betölt a börtön életében: könyvtárként működik, valamint zenei kluboknak és író-olvasó találkozóknak is helyet biztosít.
A balassagyarmati büntetés-végrehajtási intézet Magyarország egyik legrégebbi műemlék börtönépülete 1842-1845 között épült. Kápolnáját 1857-ben Ferenc József királyi rendelete alapján szentelték fel, fegyintézeti lelkészség 1887-től egészen 1949-ig volt Magyarországon. A kápolna ezen funkciója 2000 óta működik újra. Helyreállításával a kápolna visszanyerte korabeli formáját és funkcióját. Visszaállt az eredeti kupolás térszerkezet, ennek során restaurálták a 16 méter magas kupolát, a freskót, a könyvtár fa polcokat és galériát kapott. A tárlat a budapesti Örökség Galériában látható március 31-ig.