Az MTI-nek eljuttatott közleményben kiemelték: az MNB stratégiai célja, hogy 2030-ra a tranzakciók kétharmada elektronikusan történjen.

A jegybank az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR) 2020. március 2-án indította el, célja a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelése, a fizetési piac és a magyar gazdaság versenyképességének javítása - idézték fel.
Hozzátették: az azonnal teljesülő átutalások összeghatárának a megnövelése húszmillió forintra a rendszer második fejlesztési stádiumának első lépése.
Az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztésének (AFR 2.0) részleteit a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet módosítása írta elő - ismertették.
A rendelet értelmében 2024-ben további változások lépnek majd életbe: ezek az egységes adatbeviteli módokra, úgymint a QR-kód, a deeplink és az NFC olvasási képességére vonatkoznak, valamint előírja a szolgáltatóknak, hogy biztosítsák a fizetési kérelem fogadását az ügyfeleik számára. További szabályozás, hogy az azonnali fizetési tranzakciók teljesüléséről a szolgáltatók minden esetben megfelelő módon tájékoztassák ügyfeleiket.
Az MNB egységes arculati elemeket és kézikönyvet készített, amely iránymutatást az azonnali fizetésre épülő szolgáltatást kínáló piaci szereplőknek - olvasható az MNB közleményében.