Városlista
2024. december 22, vasárnap - Zéno

Hírek

2023. December 04. 18:24, hétfő | Helyi
Forrás: agroforum/web/zsuffa csaba

Hogyan élik túl a fák a telet? El sem hinnéd! Elképesztő praktikák, meglepő részletek...

Hogyan élik túl a fák a telet? El sem hinnéd! Elképesztő praktikák, meglepő részletek...

Amikor igazán zordra fordul az idő, kabátot, sapkát, csizmát veszünk fel, hogy melegen tartsuk magukat. A fák azonban nem képesek erre. Vajon hogyan tudják mégis túlélni a metsző, havas és jeges telet? Mutatjuk...

Hogyan alkalmazkodnak a fák a hideghez? Két fő fafajta létezik: a lombhullató és a tűlevelű. Mindkét fafajta alkalmazkodott a hidegben való túléléshez. Ezen alkalmazkodási módok némelyike hasonló, némelyik azonban merőben különbözik egymástól.

A kéreg a fák első védelmi vonala a hideg ellen. A külső kéreg megvédi a fát a betegségektől, rovaroktól, viharoktól és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozástól. Tele van légkamrákkal, amelyek szigetelő rétegként működnek.

A fák levelei is alkalmazkodnak a hideghez. Itt a fotoszintézis zajlik. Ez az a folyamat, amelynek során a növények a napfény energiáját arra használják, hogy a szén-dioxidot és a vizet kémiai úton összekapcsolva cukrokat képezzenek. A fák ezt követően ezeket a cukrokat energiaként használják fel.

A másik fontos folyamat, amely a levelekben zajlik, a transzspiráció. A leveleken nyílások vannak, amelyeket sztómáknak neveznek. Ezeket őrsejtek szabályozzák, amelyek képesek kinyitni és bezárni a sztómákat.

A transzspiráció során oxigéngáz és vízgőz távozik a fából a sztómákon keresztül. Ahogy a víz távozik a sztómákból, több víz kerül fel a gyökerekből a xilémán keresztül. Ezért tud a víz felfelé áramlani a fában.

Télen a fák gyökerei nem jutnak folyékony vízhez, mert a talaj fagyott. Ezért, hogy a levelek ne pazarolják a vizet a transzspirációval, a lombhullató fák ősszel elveszítik leveleiket. Ezt a folyamatot nevezzük abszikkciónak.

A tűlevelű fák, nem dobják le a tűket. Leveleik hosszúak és vékonyak. Ez azt jelenti, hogy kicsi a felületük. A kisebb felület azt jelenti, hogy kevesebb sztómával rendelkeznek, amelyekből vizet veszítenek.

A keskeny levelek segítenek megakadályozni, hogy a hó felhalmozódjon és letörje az ágakat. A sztómák nem a tű felszínén, hanem a tű mélyén helyezkednek el. Ezáltal a tű belsejében egy levegővel teli zseb jön létre. A mozdulatlan levegő kisebb transzspirációt eredményez, mint az áramló levegő. A tűleveleken vastag, viaszos hámréteg van (a kutikula a levél legkülső része), amely segít megakadályozni a vízveszteséget.

Hogyan készülnek fel a fák a télre?
Ősszel a fák elkezdenek felkészülni az „alvó” állapotra. Egész télen ebben a nyugalmi állapotban maradnak. Ilyenkor a fa anyagcseréje, vagyis belső folyamatai lelassulnak. Nem fogyaszt annyi energiát, leáll a növekedése, hogy életben maradjon a hideg téli hónapokban.

A fa ilyenkor másképp bánik a szöveteiben lévő vízzel. A fa kérge alatt vannak azok a szövetek, amelyek a vizet, a cukrot és más tápanyagokat felfelé és lefelé mozgatják a fában. Ez kicsit olyan, mint egy vízvezetékrendszer, ami két fő szállítószövet-típust tartalmaz: ez a floém és a xilém.

A xiléma a vizet és a tápanyagokat a fa gyökereitől a levelek felé szállítja. A floém viszont a cukrokat szállítja lefelé a fa leveleiből a fa többi részébe. A fán felfelé és lefelé mozgó folyadékokat nedvnek nevezzük.

A xilém és a floém révén sok víz áramlik felfelé és lefelé a fában és ha ez a víz megfagy, elpusztíthatja a fa sejtjeit. A jégkristályok ugyanis élesek, és képesek átszakítani a sejtfalakat.

Ezért, akárcsak otthon, fontos, hogy télen a fa „csöveiben” ne legyen olyan víz, amely megfagyhat.

A növényekben a jég bizonyos típusú molekulák, az úgynevezett jégmagképzők körül alakulhat ki. A fák olyan fehérjéket termelnek, amelyek jégmagképzőként működnek, és a sejtek közé küldik őket.

Ahogy a jég elkezd kialakulni, folyékony vizet von ki a fa sejtjeiből. Ahogy egyre több és több víz húzódik ki a sejtekből, a sejtekben maradt nedv egyre több cukrot fog tartalmazni. A nedv nagyon sűrű és szirupszerű lesz. Most már alacsonyabb a fagyáspontja, mint a környezeté, ezért nehezebben fagy meg.

A nukleátorok mellett a fák fagyálló fehérjéket is termelnek.

Ezek a fehérjék segítenek megakadályozni a jégkristályok kialakulását hideg hőmérsékleten. Így azt követően, hogy a vízzel biztonságosan megbirkózott és a levelekről gondoskodott, a fa készen áll arra, hogy hosszú téli álomra szenderüljön.

Amikor eljön a tavasz és a hőmérséklet ismét emelkedni kezd, mindezek a folyamatok megfordulnak. Ekkor látjuk, hogy a fákon elkezdenek rügyezni a levelek, és minden újra növekedésnek indul.

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE
😃 Mi a híreket reklámok nélkül adjuk! https://www.facebook.com/groups/infonograd

Ezek érdekelhetnek még

2024. December 20. 10:44, péntek | Helyi

ÉKM-Salgótarján csúcs - pontról pontra

Nem csak Salgótarján, de Kelet-Nógrád egésze tekintetében meghatározó beruházás volt a 21-es út teljes négynyomúsítása.

2024. December 19. 14:45, csütörtök | Helyi

Nógrád Vármegye Civil Központ – Ünnepélyes Évzáró

December 17-én a Nógrád Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ különleges évzáró ünnepséget rendezett. A központ közösségi tere az ünnepi díszítés,

2024. December 19. 11:47, csütörtök | Helyi

Sándor György, a nemzet humoralistája (előzetes)

Portréfilm Sándor György humoralistáról, aki egyszemélyes színházával az intellektuális abszurd gondolatmenet mestere,

2024. December 14. 17:35, szombat | Helyi

Nagy bajban van a pármai sonka

A prosciutto di Parma, vagy ahogyan mi ismerjük, a pármai sonka igazi olasz különlegesség, amely éves szinten 1,6 milliárd dolláros forgalmat bonyolító védett húskészítmény. Ám úgy néz ki, nagy bajban van.