Miről szól?

A sorozat a jellemhibák kifigurázásáról szól, egyes epizódjai az örök emberi gyengeségeket teszik nevetség tárgyává. Főhőse Gusztáv, a változásra képtelen, önző, infantilis, közönyös, kényelmes átlagpolgár, az ügyefogyott balek, a túlbuzgó kisember.

Miért különleges?

A Gusztáv volt az első kifejezetten felnőtt közönségnek szánt magyar rajzfilmsorozat. A sorozatban nem egy konkrét szereplő életét követjük nyomon, sőt, Gusztáv figurájának nincs is fix egyénisége. A címszereplő minden egyes epizódban más-más szerep- és munkakörben, változó családi státuszban jelenik meg, és más-más jellemvonások hangsúlyozódnak benne. Ahogy Nepp József hivatkozik rá, Gusztáv „egy kísérleti nyúl”, akit epizódonként különböző szituációkba helyeznek. Ebből kifolyólag minden egyes rész önálló rövidfilmként is megállja a helyét, így a Gusztávon keresztül egy igen változatos társadalmi körkép bemutatása válik lehetségessé. Míg a hatvanas évekbeli, mozivetítésre szánt epizódok inkább az egyéni jellemhibákra koncentráltak, addig a hetvenes években készült részekben háttérként már felismerhetőbben körvonalazódott az akkori magyar valóság és társadalom, ennek megfelelően a szatirikus él is dominánsabbá vált.

Hogyan készült?

A felnőtteknek készített, groteszk humorú, karikaturisztikus rajzanimáció műfaja Nepp József Szenvedély (1961), illetve Holnaptól kezdve (1963) című fekete humorú kisfilmjeiben született meg. Ezekben a filmekben körvonalazódott a Gusztáv-sorozat címszereplője, az esendő, csetlő-botló átlagember karaktere is. Előbbiben a főhős orvosa tanácsára megpróbál leszokni a dohányzásról, utóbbiban naphosszat tervezgeti, hogy új életet kezd és sportolni fog. A sorozat mottóját, „Hát istenem, emberek vagyunk”, egy Ludas Matyi élclapban megjelent, Mikes György által jegyzett rövid tárcaírásból kölcsönözte a sorozat ötletadó gazdája, Nepp József.

A széria fülbemászó főcímdallamát Pethő Zsolt, a Pannónia állandó zeneszerzője komponálta. A filmek hangi világa zörejekre épül, nélkülözi az artikulált emberi beszédet, Gusztáv nyökögéseit a neves komikus színész, Alfonzó kölcsönözte.

A teljes széria összesen 120 részből áll.

Az első, még moziban forgalmazott rövidfilmek 1964 és 1968 között készültek (68 epizód). 1975–77 között még 52 rész született a Magyar Televízió megrendelésére. Az első év után kialakult, hogy a Gusztáv „agytrösztje” Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell lettek, akik az ötletekért, a forgatókönyvekért, a grafikai tervezésért feleltek, illetve elbírálták a beérkező forgatókönyvötleteket. (Nemcsak a stúdió belső munkatársai, de nézők is küldtek be történetjavaslatokat a Pannónia Filmstúdióba.) Jellemzően valamennyi kisember-problematikájú filmtervből, amely azzal a felütéssel kezdődött, hogy „reggel van, a kisember felkel, kiszáll az ágyból…”, jó eséllyel egy Gusztáv-epizód született.

Itthon Gusztáv karaktere annyira népszerűvé vált a közönség körében, hogy a Caola egy egész reklámfilm-sorozatot rendelt a Pannónia Filmstúdiótól a főszereplésével 1968-ban.

E rajzolt mozgóképes hirdetések végén felcsendülő „Ne nekem köszönje...” kezdetű reklámszöveg szintén Alfonzó orgánumával vált ismertté. 1971-ben Dargay Attila rendezett egy, a magyar idegenforgalmat humorral népszerűsítő rendelt rövidfilmet. A Gusztáv és a Léda grafikai tervezője Sajdik Ferenc volt, akinek könnyed, fesztelen karikatúrái köszönnek vissza a sorozat többi epizódjától eltérő, tarka vizuális világában.

A széria nemzetközileg is sikeres karriert futott be, több mint 70 országban forgalmazták. Jugoszláviában a televízió a Gusztáv-epizódokat a fociközvetítések szünetében sugározta, így ott a széria kimagasló nézettségre és népszerűségre tett szert.

A hatvanas években a kopasz, pocakosodó, nagyorrú, kalapos Gusztáv alakja több alakváltáson ment keresztül. A hatvanas évek derekán készült részekben a rendezők és a mozdulattervező-animátorok gyakorta a saját stílusukra adaptálták Gusztáv vonásait, arányait, és emiatt különálló rövidfilmek benyomását keltik.

A Dargay Attila, a Macskássy Gyula–Várnai György kettős, a Remenyik József vagy a Temesi Ferenc rendezte epizódokban például Gusztáv inkább kerekdedebb, tömzsibb, orra bumszli és méretes, kerek fülei vannak.

A sorozatfejlesztés és -készítés során a főszereplő figurájára több pályamű is született, amelyek közül Jankovics Marcell pipaszár lábakon álló, nyúlánkabb tömbtestű figuráját találta a legtalálóbbnak Nepp József, a sorozat ötletgazdája.

Az 1967-től készült epizódokban ennek megfelelően egységesült Gusztáv grafikai megformáltsága, az 1974-től már a Magyar Televízió megrendelésére gyártott epizódokban a figura vastag, tiszta kontúrvonalait szálkásabb, lazább vonalvezetés váltotta fel.

Ugyanígy a háttérrajzokban is több megközelítés fedezhető fel.

A hatvanas évekbéli epizódokban a helyszínek grafikai megformáltsága minimalista, csupán jelzésértékű, a tárgyi világ csak pár laza fekete ecsetvonallal van felvázolva. A hetvenes években készített, televízióban vetített epizódok fekete-fehér háttérgrafikája továbbra is vázlatos hatású, ám a korábbiakhoz képest már jóval részletezőbb (a vezető háttértervező mindkét szériában Szoboszlay Péter volt).

Gusztáv főszereplésével Nepp József és Jankovics Marcell terveztek egy egész estés filmet is Gusztáv bárkája címmel, a 70-es évek legelején. A film, amely egy jelképes kastélyban játszódott volna, azonban csak a képes forgatókönyv szintjén született meg.

Több legenda is kering róla, miért pont a Gusztáv nevet adták a sorozat főszereplőjének.

Az első névváltozatok között olyan elnevezések voltak, mint Ferenc, Dodó, Ottó és Princ (az 1964-es Gusztáv, a szalmaözvegy című epizódban még a Princ név olvasható a főszereplő bejárati ajtaján).

Az egyik verzió szerint Dargay Attila a közismert ostoba bohócfigura, Dummer August után keresztelte el a sorozathőst Gusztávnak. A másik visszaemlékezés szerint ugyancsak Dargay találomra rábökött egy névre a telefonkönyvben. A legvalószínűbb mégis az, hogy az 1961-ben elhunyt Ilosvay Gusztáv polihisztor–orvos–zeneszerző emlékére kapta a nevét, aki a korai Macskássy-reklámfilmek mellett olyan filmeket hangszerelt, mint A ceruza és a radír (1961).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A sorozatgyártás lehetősége a stúdió megnőtt gyártási kapacitásának volt köszönhető. 1961 és 1962 egy amerikai befektető, Jay Frankel megrendelésre készült rajzfilmszéria, az Artúr (1961) gyártása miatt felduzzadt a stúdió állománya, akikkel kivitelezhetővé vált már egy önállóan, stúdión belül fejlesztett rövidfilm-sorozat készítése is. (Az első gyermekeknek készült magyar mesesorozat a Peti volt, amely Macskássy Gyula rendezésében indult el 1961-ben.)

A hatvanas években gyártott Gusztáv sorozattal értek be, illetve indultak el pályájukon a korszak meghatározó alkotói, így Dargay Attila, Nepp József, Jankovics Marcell, Gémes József és Ternovszky Béla, akik a Gusztávval szereztek rutint a felnőtteknek szóló szeriális rajzfilmkészítésben, és amit később olyan sikeres sorozatokban kamatoztattak, mint az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1968–1969), vagy a Kérem a következőt! (1973–84).

Érdekesség, hogy a sorozatot jegyző három alkotó, Dargay Attila, Nepp József és Jankovics Marcell között pont 7-7-7 év korkülönbség van. A hetvenes években készült epizódokban tanulta ki a szakmát több neves animátor és rendező is, köztük Hernádi Tibor (Sárkány és papucs, 1989), Maros Zoltán (Pitkye őrmester, 1979), Rófusz Ferenc (A légy, 1981).