Hírek
2024. Augusztus 18. 07:45, vasárnap |
Helyi
Forrás: BBC online/si/gottacheckthis/ng.24/Wikipedia/Imperial War Museums/web/zsuffa csaba
Fleming legendás penicillin-felfedezése
Bár Alexander Fleming már 1928-ban felfedezte a penicillint, még legalább egy évtizedig nem ismerte fel a világ az első antibiotikum felfedezésének jelentőségét.
Legalább egy évtizedig csak a penicillin potenciális alkalmazhatóságára összpontosított, amit helyi antiszeptikumként használt a sebek és felületi fertőzések kezelésére.
Hamarosan kiderült azonban, hogy a penicillin „terápiás szerként” számos bakteriális betegség leküzdésére használható.
Fleming a laboratóriumában a második világháború idején
Ez utóbbi eredményért végül Fleming, két kutatóval, Howard Walter Florey ausztrál patológusal és Ernst Boris Chain brit vegyésszel közösen nyerte el 1945-ben az élettani és orvostudományi Nobel-díjat – írja a Science History online tudományos portál.
Alexander Fleming 1881. augusztus 6-án született a skóciai Ayrshire megyében, egy gazdálkodó fiaként. Tizenhárom évesen a bátyjával együtt Londonba költözött, ahol a Királyi Politechnikai Intézetben tanult, majd különböző munkákat vállalt. Saját bevallása szerint már akkor úgy döntött, hogy orvosnak készül. Fleming ezért 1903-ban beiratkozott a Londoni Egyetem St Mary’s Hospital orvosképzésére, ahol 1906-ban kitűnő minősítéssel végzett. Itt kezdett el kutatni is Sir Almroth Wright bakteriológus, a vakcinaterápia úttörőjének vezetése alatt.
Az első világháborúban századosi rangban, katonaorvosként szolgált a Hadsereg Egészségügyi Hadtesténél. Itt sok esetben volt a tanúja annak, hogy a sebesült katonák sebeik elfertőződése miatt meghaltak, miközben a maró hatású antiszeptikus szerek sokszor csak rontottak az állapotukon.
A háború után, 1918-ban visszatért a St Mary’s Hospital-ba és folytatta az antibakteriális anyagokkal való kutatásait.
Fleming legendás penicillin-felfedezése 1928-ban történt, amikor arra lett figyelmes, hogy a Staphylococcus-tenyészetben egy penészgombatelep körül baktériummentes gyűrű alakult ki. Felfedezte, hogy mindez hatékonyan gátolja számos patogén mikroorganizmus, többek között a skarlát, a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, diftéria kórokozóinak fejlődését. Fleming tovább kísérletezett, majd penicillinnek nevezte el a hatóanyagot.
Fleming eredeti Penicillium rubens mintájának spóráiból tenyésztett gomba - Forrás: CABI
„Amikor 1928. szeptember 28-án kicsivel hajnal után felkeltem, egyáltalán nem terveztem, hogy a világ első antibiotikumának, vagy baktériumölőjének felfedezésével forradalmasítom az orvostudományt. Pedig, azt hiszem, éppen ezt tettem” – nyilatkozta később Fleming a felfedezéséről.
A bakteriológus és immunológus végül 1929. júniusában publikálta az erről szóló tanulmányát a British Journal of Experimental Pathology tudományos szaklapban, ám a tudományos közösség nem igazán figyelt fel rá. A következő tíz évben folytatta kutatásait, de az áttörésre az 1940-es évekig kellett várnia.
Az ausztrál Howard Florey és a német Ernst Boris Chain ugyanis épp ekkor elkezdte kutatni a penicillin gyakorlati alkalmazását, akik hamarosan kidolgozták az antibiotikum tömegtermelésének feltételeit.
1942 végére már megkezdődött az ipari előállítás, a normandiai partraszállás idején pedig már elegendő penicillin állt rendelkezésre valamennyi sebesült katonát ellátásához. Közben az antibiotikum szerkezetét is meghatározta Sir Edward Abraham biokémikus 1943-ban, bár a háború miatt ezt egy ideig még titokban tartották.
Fleming számos tanulmányt írt és több előadást tartott, amelyekben mindig hangsúlyozta, hogy az emberek csak indokolt esetben és előírás szerint használják az antibiotikumot. 1928-ban az orvosi egyetem professzorává, 1948-ban pedig a bakteriológia emeritus professzorává választották a Londoni Egyetemen, 1943-ban a Royal Society és a Szentszéki Tudományos Akadémia tagja lett, 1944-ben pedig lovaggá ütötték. „A penicillin és annak különféle fertőző betegségekben gyakorolt gyógyító hatásának felfedezéséért” Fleming, Florey és Chain orvostudományi Nobel-díjban részesült 1945-ben.
_ _ _ _ _
InfoNógrád KÖZÉLETI MAGAZIN - 1,5 éve a salgótarjániak és nógrád vármegyeiek közössége.
Fennállásunk óta a Facebook csoportunkban, a weboldalunkon és a TikTok csatornánkon közel 60.000 olvasónk kíséri figyelemmel napi tartalmainkat. 😃 Köszönjük!
Reklámok nélkül adjuk a híreket és eseményeket. Szórakozás, ismeretterjesztés és kultúra. Sport és autós magazin mellékletek.
InfoNógrád salgótarjáni és Nógrád vármegyei közéleti magazin csatornái:
CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Twitter-X:
https://x.com/Nogradi_info
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Instagram:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
Facebook - InfoNógrád Nógrád vármegye:
https://www.facebook.com/infonograd
Facebook - InfoNógrád Magyarország:
https://www.facebook.com/InfoNograd.kozosseg
Facebook - InfoNógrád SPORTHÍREK:
https://www.facebook.com/groups/infongrad.sporthirek
Facebook - AUTÓSOK SALGÓTARJÁNBAN:
https://www.facebook.com/groups/autosok.salgotarjanban
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 22. 21:29, péntek | Helyi
Új lehetőségek a civil szervezetek számára Nógrád vármegyében
Videónkon teljes körű információkat adunk a mai Nógrád Vármegyei Civil Központban tartott 2024. év ötödik sajtóreggelijéről.
2024. November 18. 09:03, hétfő | Helyi
Az atombomba egyik atyja - Wigner Jenő története
Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja. 122 éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) Nobel-díjas magyar származású fizikus,
2024. November 16. 20:33, szombat | Helyi
Csernobil Magyarországon
Csernobil Magyarországon: titkolózás, hazudozás...
2024. November 16. 19:46, szombat | Helyi
Miért a Temu a világ leggonoszabb cége
Mielőtt kommentelsz olvasd el! Ez a videó nem bújtatott reklám a hazai kereskedők irányába, hanem a Temu problémáiról szól.