A Fővárosi Törvényszék. A határozat nem jogerős, az ellen a vád és a védelem is fellebbezést jelentett be.

A szinte pontosan négy éve tartó per befejezése hasonlóan szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott, mint a kezdete, aminek oka, hogy a bizonyítási szakasz nagy részétől eltérően a tárgyaláson személyesen vett részt a másodrendű vádlott, Portik Tamás, akit a Terrorelhárítási Központ munkatársai őriztek. Portikot korábban, az eljárás jelentős részében zárt videokapcsolaton keresztül hallgatta meg a bíróság.
A Fővárosi Törvényszék fő feladata annak eldöntése volt, hogy az ügyészség által bemutatott bizonyítékok elégségesek-e az érintettek bűnösségének megállapításához. A vád alapját jelentik azok a titokban, Portik által készített hangfelvételek, amelyeken Gyárfással beszélget, az elsőrendű vádlottnak célozgat a Fenyő-gyilkosságra, és próbálja rávenni arra, hogy társa bevallja, köze volt a merénylethez. A vád fontos pillérét képezik azok a tanúvallomások is, amelyeknek egy részét a kilencvenes évek hazai alvilágának prominensei tettek, a védelem szerint viszont alaptalanok.
A 2003 környékén készített, hosszú évekig a hatóságok előtt is ismeretlen hangfelvételek nagy részéből nem lehetett a vádlottak bűnösségére következtetni, a bíróság megállapítása szerint azonban tartalmaznak olyan egyértelmű mondatokat, amelyek az 1998. február 11-én elkövetett merényletre utalnak. Ezeket a hanganyagokat a kihallgatási jegyzőkönyvekkel összevetve a Fővárosi Törvényszék arra jutott, hogy Portik kétséget kizáróan Fenyő János megölésére céloz, Gyárfás pedig nem cáfol, nem tiltakozik.
A kihallgatási jegyzőkönyvek azt is tartalmazták, hogy a terheltek - a saját elmondásuk alapján - milyen nonverbális kommunikációt folytattak a beszélgetések idején. Póta Péter bíró indokolása szerint így már megállapítható, hogy a gyilkosság ötletgazdája Portik volt, Gyárfás pedig nem tiltakozott az ellen, hanem beleegyezett. A bíró szerint így a valódi felbujtó Portik, Gyárfás pedig bűnsegéd a történtekben.
Gyárfás Tamás esetében az ügyész a vádbeszédében felbujtóként 12 éves szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. Póta Péter szerint az ítélet belső arányossága és a bűnsegédi magatartás lehetővé tette az enyhébb büntetést, ezért kapott Gyárfás hét év fegyházat. A bíróság a korábbi médiavállalkozó-sportvezetőt nem zárta ki a kedvezmény lehetőségéből, így szabadságvesztése négyötödének kitöltése után szabadulhat.
Póta Péter ugyanakkor kizárta a kedvezményből Portik Tamást, aki az ítélet indokolása szerint fejlettebb kommunikációs és manipulációs technikákkal rendelkezik, mint Gyárfás. A bíró felhívta a figyelmet, hogy egy perújítás keretében a Fenyő-ügyhöz egyesítették az 1998. július 2-án elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás aktáit, mivel utóbbi vizsgálatban is Portikot mondták ki jogerősen felbujtónak, és azt a merényletet szintén a szlovák Jozef Rohác követte el.
Fenyő János megölése miatt korábban befejeződött már egy büntetőper, azért és az Aranykéz utcában történtek miatt Rohácot mindkét ügyben jogerősen életfogytiglanra ítélték. Portik Tamást előzőleg Prisztás József 1996-os meggyilkolása, az Aranykéz utcai robbantás és Fenyő ügyében is felbujtóként marasztalták el, a vád szerint ugyancsak megbízója egy további gyilkosságnak, illetve egy emberölési kísérletnek, amelyeket másodfokon tárgyal a Fővárosi Ítélőtábla. Póta Péter bíró indokolása szerint Portik olyan mértékben veszélyes a társadalomra, hogy esetében a Fenyő-ügyben csupán az életfogytiglan jöhetett szóba.
A Fővárosi Törvényszék részletesen kitért Tasnádi Péter vallomására is, aki azt állította, hogy Gyárfás Tamás őt is megbízta Fenyő János megölésével. Tasnádi ezért több millió forintot át is vett előlegként Gyárfástól, de a merényletet nem szervezte meg, majd amikor értesült Fenyő haláláról, a megállapodás szerinti hasonló összeget is elkérte. A bíróság szerint Tasnádi szavahihető tanúnak bizonyult ebben az ügyben. A törvényszék megállapította, hogy alaptalan Gyárfás védekezésének azon része, amely szerint a kilencvenes évek médiaháborújának idején ugyan komoly ellenfelek voltak Fenyővel, de kibékültek. Az ítélet szerint csak színlelték a békekötést, Fenyő pedig továbbra is igyekezett kiszorítani Gyárfást a médiából, ami a merénylet motivációja lehetett.
Gyárfás Tamás esetében a Fővárosi Törvényszék enyhítő körülményeket is felsorolt, ilyenek az időmúlás, a büntetlen előélet, a vádlott életkora, valamint a sportvezetőként, sportdiplomataként tett korábbi erőfeszítései. A bíróság ugyanakkor súlyosítónak találta, hogy Gyárfás elismert közszereplőként vett részt a bűncselekményben.
A csütörtöki határozat ellen az ügyész Gyárfás Tamás szabadságvesztése időtartamának emeléséért, és a felbujtókénti elmarasztalásáért jelentett be fellebbezést. Portik Tamás életfogytig tartó szabadságvesztését az ítélet szerint legkorábban húsz év múlva lehet felülvizsgálni, a vádhatóság ennek megemelésére tett javaslatot. Pappné Jenei Andrea ügyész azt is indítványozta, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye miatt Gyárfás Tamást tartóztassa le a bíróság, Póta Péter azonban ezt nem találta indokoltnak.
Gyárfás Tamás és védője szerint a bíróság tévesen állapította meg a tényállást, illetve a felelősség kérdését, ezért fellebbezést jelentettek be. Portik Tamás és védője ugyancsak helytelen ténymegállapítás miatt elsősorban felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.