az "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője.

Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.

Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében.

16 éves korában közölte versét a Zászlónk című ifjúsági folyóirat. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban.

1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét.

1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét.

1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét.

1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül). A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított.

Járt az Andrássy út 60-ban, ahova a Zsellérek című regényében írtak miatt vitték. Fogyatékkal élt, miután elvesztette egyik szemét és fél veséjét.
Budapest második kerületében utcát neveztek el róla.

Beavatunk a részletekbe -Ki volt Fekete István?

Az egyik legismertebb ifjúsági írónk, a Tüskevár és a Téli berek, no meg az állatregények természetbolond szerzője. Forgatókönyvektől kezdve oktatófilmeken át felnőtteknek szóló regényekig igen sok mindent letett az asztalra.

A rendszer ellenségeként megpróbálták egész írói munkásságát, sőt őt magát is tönkretenni.

Vadászkalandoktól a színdarabokig:

Eleinte vadászkalandjait jegyezte csak le, amiket a Nimród című vadászlapban rendszeresen meg is jelentettek, de Feketében ennél sokkal több rejlett. Lírai elbeszélései, novellái, a természetről, gyerekkoráról, a paraszti életről, erős istenhitéről, emberségéről szóló művei szintén nagy sikert arattak már a kezdeti próbálkozások idején is.

Kittenberger Kálmán biztatására egyre komolyabban foglalkozott az írással. Sehol nem volt még ekkor a Vuk vagy a Tüskevár. Fekete A koppányi aga testamentumával és a Zsellérekkel nyert díjakat. Ez utóbbi könyv még nagyon fontos lesz a későbbiekben. Akkor hatalmas sikernek számított, 1939-es megjelenése után hétszer adták ki négy éven belül. Ez tehát Fekete egyik legsikeresebb könyve.

A göllei Fekete István Emlékház - Zerind / Wikimedia Commons

Fekete kifejezetten sikeres szépirodalmi írónak számított. Első írói virágzása idejében alkotta meg novelláit, amiket a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők című folyóiratban adtak közre.

Ekkor került a neve olyan szerzők mellé, mint Gárdonyi Géza. Hajnalodik című színdarabját, forgatókönyveit elismeréssel fogadták (a legnagyobb sikert a Dr. Kovács István című film forgatókönyve hozta, de a többit is elolvashatjuk, ugyanis a Fekete István Társaság kiadta őket).

1940-től a Kisfaludy Társaság tagjává és az ország 15 legjobb írójának egyikévé választották. Olyan barátokkal vadászott, mint az íróként és a Nemzeti Színház főrendezőjeként ismert Csathó Kálmán, gróf Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán vagy Tőrey Zoltán, a Magyar Filmiroda igazgatója. A siker évei azonban 1946-ban lezárultak.

„Mondj igazat, betörik a fejed”
Fekete István saját kora áldozatává vált. Soha nem politizált, ám az igazat mindenről megírta, a vörös terrorról is. Ez utóbbi jelent meg a Zsellérek című könyvében, amit 1946-tól az akkori rendszer tiltólistára tett. Ha ehhez hozzávesszük még Fekete mély és nyilvánosan vállalt istenhitét (lánya, Edit 1949-ben apáca lett), konzervativizmusát, máris értjük, miért bántotta annyira a szemét a kommunista vezetésnek. Apropó szem… A Zsellérek betiltása, elégetése, Fekete írói pályájának teljes zárolása nem volt elegendő büntetés. Az írót egyik nap az ÁVO emberei elkapták, elcipelték az Andrássy út 60.-ba, és úgy megverték, hogy búcsút kellett mondania fél veséjének és a fél szemének is. Fekete túlélte a súlyos bántalmazást, ahogy azt is, hogy másnap reggel egyszerűen kidobták egy katonai autóból a János kórház mellett. Két járókelő segítségével jutott be a kórházba, ahol hetekig kezelték.

Fekete István 1966-ban - Hunyady József / FORTEPAN

Fekete István mint patkányirtó:

Fekete ma Jókai Mór mellett Magyarország legolvasottabb írója. A negyvenes évek végétől azonban évtizedekig egyetlen betűt sem közöltek, amit ő írt volna le, sőt mezőgazdászként sem dolgozhatott. Az író patkányirtásból, uszálykísérésből tartotta fenn családját.

1951-től sikerült tanárként elhelyezkednie, rendszersemleges kis novelláit pedig a katolikus Új Ember és a Vigília közölte. Ekkortól kezdte el írni az állattörténeteket, illetve az olyan ifjúsági regényeket, mint a Tüskevár. Kénytelen-kelletlen vált ifjúsági íróvá: ezt engedték meg neki.

1960-ban még megérte, hogy utóbbiért József Attila-díjjal tüntették ki, de tíz évre rá a harmadik infarktusa már végzetesnek bizonyult. Jellemző a korra, hogy az író halála után özvegyének kellett elintéznie, hogy a szovjet könyvpiacon megjelenjenek Fekete művei oroszul – a magyarok semmiféle ajánlást nem tettek.

A KOMMUNIZMUS IDEJE ALATT A MEGJELENT KÖTETEKET ELÉGETTÉK, NEKEM VAN EGY PÉLDÁNYOM BELŐLE, ANNAK IS MEG VAN PÖRKÖLŐDVE A SZÉLE, VALAKI A TŰZBŐL SZEDTE KI. GYŰLÖLTÉK AZT A KÖNYVET, RETTEGTEK TŐLE, PEDIG SEMMIFÉLE VÉRLÁZÍTÓAN USZÍTÓ NEM SZEREPEL BENNE. CSAK A TÉNYEK. EZ VOLT A BAJ.

Mikor történt meg Fekete István rehabilitálása?

Igazából soha. Nem kértek tőle bocsánatot és nem rehabilitálták. A magyar irodalomban sem tölti be azt a helyet, ami megilletné őt. Ott kéne lennie a legnagyobb magyar írók között, hiszen – többek között – jelentősen hozzájárult a magyar paraszti világ bemutatásához.

Ennek ellenére az Akadémiai Kiadó 1966 és 1982 között kiadott A magyar irodalom története 1919-től napjainkig című, több mint ezer oldalas művéből egyszerűen kihagyták. Nincs benne Fekete István.

Az 1987-ben létrejött Fekete István Irodalmi Társaság sok mindent megtett és megtesz az író népszerűsítésének érdekében, több mint ötszázan vagyunk szerte az országban, de tagjaink már főleg idős emberek. Szeretettel várjuk egyébként sorainkba azokat, akik fontosnak tartják Fekete eszmeiségének megőrzését, hagyatékának ápolását.

FEKETE HUMANIZMUSA, A TERMÉSZET SZERETETE, EGYMÁS ELFOGADÁSA, A KITARTÁS: EZEK AZ ÉRTÉKEK MANAPSÁG AZ ISKOLÁKBAN ÉS AZ ÉLETBEN IS HIÁNYOZNAK.

Fekete művei a mai napig átélhetők, olyan emberi vonásokat emelnek fel, amelyek örökérvényűek, és pozitív példát állítanak a fiatalok elé.