Rendkívüli körülmények között élnek, és nagyon meglepő módokon adaptálódtak a sarkköri telekhez.

Kék és arany
Az állatok látószerve színt vált a nyári és a téli hónapok között: télen élénk kék színben, nyáron pedig arany árnyalatban pompázik.

Feltárták, hogy a szem tapetum lucidum nevű, a retina mögött elhelyezkedő rétege felelős a színváltásért. Ez a sejthártya felel többek közt a macskák és számos más emlős kiváló éjjeli látásáért és „világító” szeméért is: a réteg visszatükrözi a szembe jutó fényt annak forrása felé, így az kétszer halad át a retina fotoreceptorain. A legtöbb emlős tapetum luciduma arany színű, a rénszarvasok „nyári” látószervében tehát semmi meglepő nincs.

A tél és a több hónapos sötétség beálltával azonban igazán érdekes változás indul be. Sötétben a pupilla kitágul, hogy több fény jusson a látószervbe, aztán ha ismét világosabb lesz, újra összeszűkül.

Ugyanez történik a rénszarvasokkal is, csak éppen a sarki telek idején az állatok hónapokig kitágult pupillákkal élnek. A folyamatos erőfeszítés hatására a szemnyomás szabályozásában kulcsszerepet játszó csarnokvíz elvezető csatornái elzáródnak, és a szemgolyó a felhalmozódó folyadék hatására megdagad.

A rénszarvas tehát gyakorlatilag hónapokig a glaukómához hasonló tünetekben szenved, kitágult pupillái hatására ugyanis megnő a szemnyomás és megváltozik a visszaverő réteg szerkezete. Ezek a változások egyben sokkal érzékenyebbé is teszik az állatok szemét.

A kék szemek ezerszer érzékenyebbek az arany szemeknél.

Zuzmók ultraibolyában
A napokban megjelent tanulmány narról számol be, hogy az állatok szeme az ultraibolya spektrumot is képes érzékelni, ami segít nekik megtalálni kedvenc táplálékukat a kietlen és sötét vidéken.

A rénszarvasok elsősorban a Cladonia rangiferina nevű zuzmót fogyasztják, amelyet találóan valódi rénzuzmónak is neveznek.

A zuzmók maguk is nagyon érdekes képződmények: nem sorolhatók a növények közé, hiszen moszatok és gombák szimbiózisából kialakult szerveződések. Így van ez a sarkkörön is: a valódi rénzuzmó az északi szélességi körökön vastag takarót képez a talajon és táplálékforrásként kulcsfontosságú szerepet játszik az ökoszisztémában.

A valódi rénzuzmót nem könnyű megtalálni: szürkésfehér színével szinte teljesen elveszik a hóban. De akkor hogyan látják meg a rénszarvasok?

A rejtély nyitja abban rejlik, hogy a C. rangiferina és néhány más, a rénszarvasok étrendjét kiegészítő zuzmófaj elnyeli az ultraibolya fényt, a rénszarvasok látása pedig érzékeny erre a tartományra.

A rénszarvasok nem akarnak energiát pazarolni arra, hogy a hideg, kopár környezetben bolyongva keresgéljenek. Ha messziről látják a zuzmókat, ez nagy előnyhöz juttatja őket, és lehetővé teszi számukra, hogy értékes kalóriákat takarítsanak meg egy olyan időszakban, amikor kevés az élelem.

Az ultraibolya tartományban látó állatok közé tartoznak a kutyák, macskák, sertések, sőt, a vadászgörények is.

A rénszarvasok valószínűleg a téli világot lilás árnyalatban látják, hasonlóan ahhoz, amikor egy sötét szobában UV lámpával világítunk.

A hó és a többi ultraibolya fényt visszaverő felület fényesen ragyog számukra, míg az ultraibolyát elnyelő felületek, így a zuzmóval benőtt foltok sötétek. A kutatócsoport úgy véli, hogy a rénszarvasok szeme arra optimalizálódott, hogy boldoguljon az év azon időszakaiban is, amikor a legnehezebb megtalálni a táplálékot.

Alvó mód aktiválva -egy másik érdekes képesség - az állatok kérődzés közben az alváshoz hasonló állapotba tudják helyezni az agyukat, így maximalizálva a sarkvidéki nyarak alatt az evésre szánt időt. Gyakorlatilag egyszerre végzik az evést és alvást, amivel időt takarítanak meg.

A szarvasmarhákhoz hasonlóan a rénszarvasok gyomra is négy üregből áll, amelyből az elsőt arra használják, hogy a füvet elraktározzák a későbbi felböfögéshez és rágáshoz – ez a folyamat a kérődzés.

A rénszarvasok agyában a kérődzés során megnövekednek azok az időszakok, amikor lassú hullámok és gyors, aktív időszakok váltják egymást – ezek a minták általában a nem REM alváshoz kapcsolódnak.

Annak ellenére, hogy a rénszarvasok szeme nem mindig volt csukva, a kérődző rénszarvasok az alváshoz sok szempontból hasonló viselkedésformákat mutattak. Ilyenkor csendben ültek vagy álltak, és kevésbé reagáltak a többi állat által keltett zajokra.

Több kutatás során is azonosítottak olyan agyhullám-mintázatokat kérődzés során juhoknál, szarvasmarháknál és kis kancsiloknál, amelyek a nem REM alváshoz hasonlítottak. A mostani vizsgálat azonban az első, amely során megnézték, hogy hogy a kérődzés közbeni alváshoz hasonló agyi aktivitás hogyan változtatja meg a mélyalvás iránti igényt.

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE
ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!
Csatlakozzon olvasóinkhoz! Reklám és politikamentesen adjuk a híreket - InfoNógrád híroldal csoport
CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .