Simicskó István sportért felelős államtitkár ezt kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hozzátéve, hogy az egyéni és csapat-vb megrendezésének jogdíja 1,3 milliárd forint, az esemény teljes költsége pedig csaknem kétmilliárd forint, amelyet a kormány 2015 és 2017 között a költségvetésből biztosít a Magyar Judo Szövetségnek (MJSZ).
Tóth László, az MJSZ elnöke hozzátette, hogy a világbajnokság lebonyolítására még Mongólia, valamint Katar és Kína pályázott, de a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) igazgató tanácsa felállított egy rangsort, amelyen Magyarország áll az élen. A rendezés akkor válik biztossá, ha Orbán Viktor miniszterelnök és Marius L. Vizer, az IJF elnöke aláírja az együttműködési és szervezési szerződést.
Simicskó István a részletekről annyit árult el, hogy a kormány 2015-ben és 2016-ban két-két millió, 2017-ben pedig egymillió amerikai dollárnak megfelelő összeget bocsát majd a hazai szövetség rendelkezésére. Ezt a pénzt a nemzetközi szövetségnek kell kifizetni a jogdíjakért és a licencért. Az államtitkár szerint a teljes rendezési költség közel kétmilliárd forint lesz, a végleges összeg függ majd a televíziós jogdíjaktól, valamint attól, hogy a Papp László Budapest Sportarénát milyen áron sikerül lekötni a vb idejére.
Tóth László megemlítette, hogy Budapest azért a 2017-es világbajnokságot pályázta meg, mert egyrészt a következő években ez volt az egyetlen szabad esemény - az már korábban eldőlt, hogy a 2018-as vb-nek Párizs, a 2019-esnek pedig Tokió ad otthont -, másrészt akkor kitűnő alkalom nyílik arra, hogy a magyar dzsúdó londoni hősei, Ungvári Miklós és Csernoviczki Éva, valamint a közelmúltban visszatért Mészáros Anett még egy utolsó alkalommal rangos nemzetközi versenyen mutathassák meg magukat a hazai közönségnek. Az elnök beszélt arról is, hogy bár a magyarok a csapatvilágbajnoki küzdelmekben eddig nem vettek részt, ez a jövőben megváltozik, már csak azért is, mert a budapesti vb-n ebben a formában is osztanak majd érmeket.
"Elkezdetünk csapatot építeni, így még több versenyzőnk mutathatja majd meg magát a nemzetközi mezőnyben" - emelte ki Tóth László, aki szerint a 2017 augusztusában sorra kerülő cselgáncs-vb lehet az utolsó lobbilehetőség a 2024-es budapesti olimpiarendezésre, mivel annak helyszínéről egy hónappal később döntenek majd.
Az MJSZ elnöke beszámolt még arról is, hogy idén június 20-án és 21-én a Papp László Budapest Sportarénában bonyolítják le a budapesti Grand Prix-t, amely szerinte az olimpiai kvalifikációs sorozatnak a legértékesebb és legtöbb pontot adó eseménye. Azon a versenyen súlycsoportonként négy magyar cselgáncsozó indulhat, és mivel az előtte lévő GP-t törölték, a budapesti viadalra a tavalyi ötszázzal szemben idén már hétszáz versenyzőt várnak.
Tóth László a sajtótájékoztató keretében megemlékezett a magyar dzsúdó legendás alakjáról, a vasárnap 77 éves korában, hosszú betegség után elhunyt Moravetz Ferencről, aki a barcelonai olimpiai sikerek idején a magyar válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett.