Ha nincs folytatása az életünknek, akkor valami borzasztó szomorú és szánalmas a mi emberi sorsunk – mondta a Világgazdaságnak Beer Miklós katolikus pap, korábbi váci megyéspüspök, akit húsvét alkalmából kérdeztek.

Szerinte a kedves népszokások teljesen mellékvágányra viszik a húsvét üzenetét.

„Gyerekes elképzeléseink maradnak meg, és nagyon keveset beszélünk Jézus nagypénteki kereszthaláláról mint az emberiségért vállalt isteni áldozatról, illetve a feltámadás komolyságáról. Kimarad az életünkből, hogy hiszünk-e a halál utáni életben, az Úristen végtelen irgalmas szeretetében, hiszünk-e az isteni igazságszolgáltatásban” – fogalmazott.

Hozzátette: túl sok energiát fordítunk a gyerekek vallásos nevelésére, de kevesen jutnak el a felnőtt hithez.

Úgy vélte, az isteni igazságszolgáltatás oldaláról is meg kell vizsgálni a halál tényét. „A feltámadásba vetett hitünk alapja, hogy az Úristen mindenkinek ajándékba adja az életet, amiért felelősök vagyunk, mert szabad akaratot kaptunk. De az biztos, hogy az Úristen szent igazságszolgáltatással akar egy teljes életet, egy feltámadás utáni örök életet adni mindenkinek a hite szerint.”

Úgy vélte, a tavasz ébredése vagy akár Michelangelo Pietá alkotása mind valamilyen módon előrevetítik azt, amit Isten nekünk szán egy tér- és időkorláttól felszabadult más létrendben. Erről nincs konkrét tapasztalatunk, de Jézus magatartása arra ad bátorítást, hogy merjünk erről gondolkodni – mondta.