A bányásznap törvénybe iktatásával a tatabányai bányászat nagyon mostoha körülményei, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenséget is akarták csillapítani.

1859-től Karancsalja is bekerült a szénbányászat történelemkönyvébe.

Az első szénkutatási engedélyt Engelmann János Babtist, a losonci kéntechnológiai intézet (Nikkel kohó, Pakfong gyár) igazgatója Alexander Schöller bécsi nagykereskedő és vállalkozó nevében kérte Karancsalja területére a besztercebányai bányakapitányságtól.

Ugyancsak kutatási engedéllyel bírt ebben az időben Windsteig Georg bécsi kőbánya-tulajdonos is Wéber Alajos bányász társaságában,valamint Brellich János vasúti mérnökkel.

Kutatásaik sikeresek voltak, engedélyüket 1861-ben megerősítették és megalakították a Szent István Kőszénbánya Társaságot. Kutatásaik eredményeként több kisebb-nagyobb szénréteggel bíró mezőket tártak fel.
Az Alexander Schöller által létesített un. Sándor - bánya a Tizedes patak völgyének déli részén, az Ortvány - völgy oldalában nyílott.

Karancsalja határában a másik, név szerint ismert bánya a Hermann vagy, ahogy térképeken is szerepelt az Ármin - bánya vagy táró volt. Az iratokban 1869-től szerepelt. Mivel az Átvölgyi réten feküdt bányatelke, Átvölgyi - táróként is nevezték.

A táró helyileg szintén a Tizedes patak völgyében nyílt. Egyik bejárata az Álvölgyi rétek felől, a másik a Zát völgyből nyílt.

Karancsalja községtől délre, az Etes - Karancsalja közötti út mellett a Dobroda (ma Rakottyás-patak)- völgyében nyitották a Beda-tárót 1887-ben. 1905-ben a termelés bővítése érdekében egy lejtős aknát is mélyítettek. Ez ment át a köztudatba Beda-aknaként. A bánya kis terjedelmű meddőhányója a völgyben, a patak partjára települt.

Az ÉKI Rt. 1898/99-ben Schwartz Ignáctól vásárolt újabb szénterületet, majd az SKB Rt. 1912-1948 között Balla Géza területével itt létesítette az új Gyurtyánosi – lejtős aknát.

Ezeket a kis bányákat kutatták fel, nyitották meg, majd felhagytak velük a szénkonjunktúra idején az új vállalkozók a nagyobb szerencsében - barnaszéntelepben - bízva. Hitüket vesztve gyakran hagytak fel a bányászattal s pénzüket is veszni hagyták.
Legjelentősebb, a Karancsaljai - lejtős akna (1936-1953) a Gusztáv - aknai, pontosabban a Bikabikki völgy ÉNy - i kijáratához volt 600 méterre. Az SKB Rt. egy 1936-os jelentése szerint a bányászat ezen a területen kezdetben a régi Gusztáv-akna azon részén folyt, amelyben az elődök a változó vastagsága és gyengébb minősége miatt a szenet bent hagyták.

A teleprész szénvagyonát a geológusok 4,5 millió q-ra becsülték. 1941-ben elkészült a 490 méter szállítóvágat, melyben végnélküli kötélszállítást építettek be. További kutatásokat is folytattak a vetődésekkel elzárt teleprészek hozzáférhetősége érdekében. 1942-ben a lejtős akna jobb oldalában tűz keletkezett, mely visszavetette a termelést. 1943-ban 830 000 q, 1944-ben 584 207 q volt a termelés.

A szénvagyont ekkor 3 679 000 q-ra becsülték, amiből átlagban 25 vagont termeltek naponta. A munkáslétszám 239 főre emelkedett, a termelés 65%-a fejtésből származott. A bányabeli viszonyok kedvezőek voltak, a termelési költség is kielégítő volt.

1944. november 23-27 között zajlott le a lejtős akna munkásainak ellenállási mozgalma. Emlékét a lejtős akna bejáratának emlékhellyé alakítása őrzi napjainkban.

1944-ben 273 munkanapot számolva 584 207 q termelést regisztrálhatunk. Az államosításkor a zagyvái kerülethez csatolták a lejtős aknát. A szén termelése 1945 februárjában 18 munkanappal indult meg, a termelése 16 009 q volt. A bánya bezárásának gondolata 1948-ban vetődött fel veszteséges üzemelés miatt, bezárására azonban csak 1953-ban került sor.

A lejtős akna meddőhányója közös volt a Gusztáv-aknáéval.
Bár Karancsalja területén nyílott 1923-ban, majd egy másik pdig 1936-ban, de a Rau-lejtős aknaüzemhez tartozott a Kányás-hegy nyugati oldalában a Kányás-bánya.

A bányák kezdetben az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállat Rt ÉKI Rt), illetve Szent István Kőszénbánya Társaság birtokában voltak, az 1880-as évektől a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt tulajdonába mentek át.