Turing bebizonyította, hogy egy ilyen gép képes megoldani minden elképzelhető matematikai problémát, amelyre algoritmust lehet írni.

Az 1940-es években Turing és mások, például Konrad Zuse kidolgozták azt az ötletet, hogy szalag helyett a számítógép saját memóriáját használják a program és az adatok tárolására, de John von Neumann matematikus volt az, akit széles körben elismertek. meghatározva azt a tárolt program számítógépes architektúrát, amelyen a Manchester Mark 1 alapult.

Borítókép: Manchester'Baby'Computer, a világ első tárolt programszámítógépe

Az eredeti Small Scale Experimental Machine (SSEM), becenevén „Baby” számítógép, kutatási prototípusként került kifejlesztésre a katódsugárcső (CRT) segítségével történő digitális tárolás koncepciójának bizonyítására. A tervezők Freddie Williams professzor, Tom Kilburn és Geoff Tootill voltak a Manchesteri Egyetemen.

A csapat a második világháborús radarokhoz és kommunikációs berendezésekhez kifejlesztett technológiát használta. A főbb komponensek 300 termionikus dióda (EA50 típus), 250 egyéb hőszelep (főleg EF50 és EF55 típusú pentódok) és három katódsugárcső volt. A gép 1948. június 21-én, hétfőn délelőtt 11:00 körül futtatta a világ első tárolt programját. Méretek: hosszúság: 5,23 m, magasság: 2,26 m, Súly: 1 tonna.

Mássága miatt hajszolták öngyilkosságba a háborús hős matematikazsenit.

Tudósok, politikusok és emberi jogi aktivisták több száz fős csoportja levélben kérte Gordon Brown brit miniszterelnököt, hogy az állam nevében posztumusz kövesse meg a modern számítógép-tudomány egyik atyjának számító Alan Turing (1912-1954) matematikai zsenit, második világháborús kódfejtőt, amiért homoszexualitása miatt bűnözőnek nyilvánították és öngyilkosságba hajszolták.

"Alan Turing volt a legnagyobb matematikus, aki brit földön valaha is született.Megvetette a számítástechnika alapjait, segített feltörni a nácik Enigma-kódját és leírta a gondolkodó gép működését"

- olvasható a petícióban, amelyhez az interneten tovább folyik az aláírásgyűjtés.

A rehabilitáció kezdeményezője, John Graham-Cumming neves informatikus szerint Turing háborús hős volt. "Ha ő nem lett volna, ma mind németül beszélnénk" - mondta, hozzátéve, hogy csak azért nem ismerték el érdemeit a háború után, mert homoszexuális volt.

A második világháború alatt a brit haditengerészet Bletchley Park-i kódfejtő központjában Turing vezette azt a csoportot, amely feltörte a híres-hírhedt Enigma-kódrendszert. Matematikai megérzéseivel Turing elősegítette a német katonai parancsok rejtjeleinek gyors megfejtését, ami meghatározó módon hozzájárult a hitleri birodalom bukásához, és emberéletek ezreinek megmentését tette lehetővé a szövetségesek számára.

A háború után a legkorábbi igazi számítógépek egyikének, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dolgozott, de elméleti munkát is végzett. Felvázolta például a gépi intelligenciát tesztelő imitációs játékot, a Turing-tesztet. Az általa feltalált Turing-gép nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására.

A petícióhoz csatlakozott Richard Dawkins brit etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író is, aki szerint a kódfejtő zsenit és a modern komputer atyját üldöztetés helyett lovaggá kellett volna ütni a háború után. Dawkins a The Independent című lapban kijelentette, hogy "Turing ma is élne, ha nem lettek volna a vallás által inspirált elnyomó törvények, amelyek kétségbeesésbe hajszolták".

Az Isteni téveszme szerzője szerint Turing háborús hozzájárulását nem lehet túlbecsülni. "Talán még inkább hozzájárult a nácik vereségéhez, mint Eisenhower vagy Churchill. Neki és Bletchley Park-beli kollégáinak köszönhetően a harctéren küzdő szövetséges tábornokok hosszú időszakon át folyamatosan tisztában lehettek a nácik haditerveivel, még mielőtt a német tábornokok megvalósíthatták volna azokat. A háború után Turing tevékenysége már nem volt szigorú államtitok, lovaggá kellett volna ütni és a nemzet megmentőjeként ünnepelni. Ehelyett ezt a halk szavú, dadogó, excentrikus géniuszt elpusztították egy olyan, magánszférában elkövetett 'bűncselekmény' miatt, amellyel senkinek sem ártott" - mondta a világhírű professzor.

Alan Turing 1951-ben megismerkedett egy Arnold Murray nevű fiatal meleg munkással, aki betörőt segített házába. A bűnöző abban a hiszemben fosztotta ki Murray alkalmi partnereit, hogy azok homoszexualitásuk lelepleződésétől való félelmükben nem mernek feljelentést tenni. A tudós azonban feljelentette, és emiatt kénytelen volt beismerni homoszexuális kapcsolatát, amiért akkor két év börtön járt. Illetve járt volna, ám választhatott a börtön és a libidócsökkentő hormonkezelés között.

Egy éven keresztül ösztrogéninjekciókat kapott, a kémiai kasztráció azonban kellemetlen testi elváltozásokat okozott az addig sportos testalkatú férfinál, egyebek közt megnagyobbodtak a mellei. Ezt és a meghurcoltatást nem bírta tovább, és 1954-ben, 42 évesen öngyilkosságot követett el. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, amelyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a holttest alapján állapították meg. (Az sem kizárt, hogy meggyilkolták, nehogy féltett államtitkokat szivárogtasson ki.)

A pusztán mássága miatt halálba hajszolt tudós személyében ma már elismerten egyik legnagyobb lángelméjét vesztette el a 20. század. Róla nevezték el a számítástechnika Nobel-díjának számító elismerést, az ACM, a világ egyik legrangosabb és egyben legnagyobb informatikai társasága által 43. éve odaítélt, az Intel cég 100 ezer dolláros jutalmával járó Turing-díjat.