A héten megbeszélést folytatott cseh kormánytisztviselőkkel. Petr Fiala cseh kormányfő sajnálatát fejezte ki a VW döntése miatt.

"Tekintettel a piaci feltételekre, így például a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piacának lassú felfutására, a cég egyelőre nem foglalkozik újabb akkumulátorgyártó telephely megnyitásával" - áll a Volkswagen cseh leányvállalata, a Skoda Auto közleményében.
A Volkswagen Kelet-Európában keresett helyszínt az elektromos autók akkumulátorait gyártó újabb gigagyárához. A német csoportnak már működik vagy épül három akkumulátorgyára a németországi Salzgitterben, a spanyolországi Valenciában és a kanadai St. Thomasban. Ennek a három gyárnak a termelési pontenciálja évi mintegy 200 gigawattóra.
Petr Fiala elmondta: Oliver Blume részletesen megindokolta a Csehországban "gigafactory" néven ismert projekt meghiúsulását. A cseh kormány egy, a nyugat-csehországi Pilsen melletti volt katonai repülőtéren tervezett létrehozni a gigafactory számára új ipari parkot, ahol több mint négyezren kaptak volna munkát. A projekt, elsősorban a volt katonai repülőtér tervezett felszámolása, az utóbbi másfél évben tiltakozást váltott ki a régióban.
Fiala kiemelte: a VW mondott le a tervről, de a végleges döntést 2025-re halasztotta. A cseh kormány, amely korábban 9 milliárd koronás (141 milliárd forint) támogatást szavazott meg a német projektnek, azonban nem tud várni 2025-ig, ezért új beruházókat fog keresni az ipari park számára - hívta fel a figyelmet a cseh miniszterelnök, megjegyezve: "mindezek ellenére kapcsolatban maradunk a VW-vel és folytatjuk a tárgyalásokat".
Jozef Síkela ipari és kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy a kormányzat öt külföldi befektetővel tárgyal akkumulátorgyárak építéséről. Részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni.
Klaus Zellmer, a Skoda Auto elnök-vezérigazgatója újságíróknak szerdán racionálisnak nevezte a VW döntését. Ugyanakkor azt mondta: az autóipar átalakulása elkerülhetetlen. Közölte, a Skoda Auto 2027-ig 5,6 milliárd eurót kíván befektetni az elektromos autógyártásba, további 700 millió eurót pedig a digitalizációba.