akkori világnépesség 23%-át birtokolta. Mindez hatalmas területnek számít, főleg ha arra gondolunk, hogy Nyugat-Európa egy viszonylag kis szigetétől indult.

Melyik országok tartoztak a Brit Birodalomhoz?
A Brit Birodalom tekintetében a történészek két időszakot különböztetnek meg, az Első és Második Brit Gyarmatbirodalmat.

Az Első Brit Gyarmatbirodalom időszaka a 16. század fordulóján kezdődött az Újvilág gyarmatosításával és 1783-ig tartott, amikor is elveszítette az Egyesült Államokat mint gyarmati területüket.

A Második Brit Gyarmatbirodalmat a Csendes-óceán felé való terjeszkedés határozta meg, amely során Indiában, Ausztráliában és Új-Zélandon sikerült terjeszkedni. Britannia mindemellett Afrikában is jelentős területekkel rendelkezett.

Néhány történész szerint a II. világháború vége függetlenségi mozgalmak hullámát váltotta ki szerte a birodalomban, amellyel a birodalom fokozatosan megszűnt. Mások szerint viszont a Brit Birodalom csak 1997-ben szűnt meg, amikor Hongkong visszakerült Kínához.

A Brit Gyarmatbirodalom eredete
A 16. század végén a spanyolok és a portugálok visszatértek az Újvilág felfedezéséből, amelyet követően a felhalmozott zsákmányaik bőségében fürödhettek. Az ezzel járó presztízs miatt nem sokkal később már más fontos európai hatalmak, köztük Franciaország, Hollandia és Anglia is be akart szállni a felderítésbe.

Ekkor kezdődött meg a brit birodalmi tevékenység.

I.Erzsébet felfedező politikát indított Amerikában és elrendelte a spanyolok elleni tengeri összecsapásokba való bekapcsolódást. Uralkodása alatt a leghíresebb felfedezők közé tartozott

Walter Raleigh és

Francis Drake, akik többek közt egy fajta kalózküldetést is vezettek I. Erzsébet megbízásából, amely engedélyezte számukra a spanyol felfedezők kifosztását. A két felfedező egyaránt vágyott arra, hogy az Újvilágban angol gyarmatokat létesítsenek.

A tizenhárom brit gyarmat, amelyből kialakult a mai Egyesült Államok: New Hampshire, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Georgia.

Erzsébet uralkodásának utolsó éveiben számos próbálkozást követően Angliának 1601-ben végül sikerült meghódítania Írországot, amellyel megkezdődött a protestáns angolok és skótok lassú betelepítése a katolikus Ír-szigetre.

Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki uralkodása kezdetén megállapodott a spanyolokkal, így az angoloknak egyre kevésbé kellett az ibériai riválisaikkal való összetűzésekre összpontosítani.

A felvirágzó birodalom nyugat felé vette az irányt, pontosabban Észak-Amerika és a Karib-szigetek felé, ahol egyre inkább gyarmati települések létrehozására törekedtek.

Miután Észak-Amerikában és a Karib-szigeteken sikerült gyarmatokat létesíteniük, az angolok megtiltották, hogy a kikötőikbe rajtuk kívül más hajók is befuthassanak. Az elszigetelődés elvén működő politika célja az volt, hogy a gyarmati területekből származó minden lehetséges haszon a Brit Birodalmat illesse. Ez viszont gyorsan kiváltotta Nagy-Britannia ellenfeleinek nemtetszését.

Az angolok egyre gyorsabb ütemben fejlesztették a saját haditengerészetük és sikerült holland területeket szerezniük, köztük a mai New Yorkot is az 1665-1667 közt zajló angol-holland háborúban. Az 1688-as dicsőséges forradalom után a két ország fegyverszünetet kötött.

Az Első Brit Gyarmatbirodalom (1707-1783)
A 18. század fordulóján a Brit Birodalom a hollandok és a portugálok oldalán belesodródott a spanyol örökösödési háborúba. A háború 1714-ben ért véget, amikor V. Fülöp spanyol király lemondott utódai francia trónigényéről.

Az utrechti szerződés aláírását követően Franciaország Angliára hagyta Új-Fundlandet és Acadiát, Spanyolország pedig átengedte nekik Gibraltárt és Menorca szigetét. Gibraltár különösen jelentős nyereség volt, mivel Nagy-Britannia számára biztosította a Földközi-tengerhez való hozzáférés feletti ellenőrzést.

Az afrikai rabszolga-kereskedelem feletti ellenőrzés a spanyolok kezéből szintén brit fennhatóság alá került. A britek számára ez egy különösen jövedelmező bevételi forrás volt, ami a következőkben nagyban hozzájárult az amerikai hódításainak finanszírozásában.

A spanyol hadigépezet közös európai meghódítása és az ezt követő jóvátétel kifizetése a jövőre nézve nem biztosította a stabilitást a zsugorodó Spanyolország és a növekvő Anglia között.

Bár a kétéves angol-spanyol háborút (1712-1729) követően a spanyol király nem tudta visszafoglalni Gibraltárt, az új-spanyolországi kikötőkben állomásozó összes brit hajó lefoglalásával sikerült valamelyest bosszút állniuk.

Új-Spanyolország az újvilági spanyol gyarmatok gyűjtőneve volt, amely magában foglalta spanyolok amerikai, a Karib-térségi, sőt még ázsiai és óceániai területeit is.

A briteknek ezt követően ismét számos spanyol támadással kellett szembenézniük, amik bár katonailag nem jelentettek nagy veszélyt, ám anyagi szempontból annál költségesebbnek bizonyultak.

A britek és a spanyolok csak 1746-ban kezdtek a békéről tárgyalni, amely során a spanyol király beleegyezett, hogy felhagy a brit hajók megtámadásaival, de cserébe Britannia elvesztette a rabszolgakereskedelmi jogokat, amelyeket 35 évvel korábban jóvátételként kaptak.

Mindeközben Kelet-Indiában...

A Holland és Brit Kelet-indiai Társaság között kemény versengés zajlott. A két fél folyamatosan próbálta egymást felülmúlni a kereskedelem és a vagyongyűjtés szempontjából is. Legtöbbet fűszerekkel és textillel kereskedtek. Végül a britek voltak képesek növelni a forgalmukat, így lépéselőnybe tudtak kerülni a hollandokkal szemben.

Mindez viszont nem tette őket utolérhetetlenné és számos fegyveres konfliktus, például a karnátakai háborúk mellett a brit kereskedők és a Korona képviselői kiélezett versenyt folytattak a franciákkal, hogy betöltsék a Mogul Birodalom összeomlása után keletkezett hatalmi vákuumot.

A Brit Kelet-indiai Társaság végül csak 1757-ben tudta kiterjeszteni hatalmát India egészére, amely az összes közül a legértékesebb gyarmata volt.India teljes katonai és politikai ellenőrzése a Brit Birodalom kezére került.

A francia, brit és más európai hatalmak azonban továbbra is harcban álltak egymással a hétéves háború (1756-1763) keretein belül.

Az 1763-ban aláírt párizsi békeszerződés megfosztotta a franciákat a gyarmataik jelentős részétől, amelyek nagy területeket foglaltak magukban Észak-Amerikában. A franciáktól megszerzett észak-amerikai gyarmatok az indiai győzelmekkel együtt megalapozták a Brit Birodalom tengeri hegemóniáját.

Hogyan veszítette el a Brit Birodalom a tizenhárom amerikai gyarmatát?

Bár az imént említett események még nem ültették fel a Brit Birodalmat a világhatalom trónjára, a Föld jelentős részét mondhatta magáénak, amelyek közül az észak-amerikai gyarmatok messzemenőleg az egyik legígéretesebbnek tűntek.

1763-ra a Brit Birodalom uralma alá tartozott a mai Egyesült Államok területének megközelítőleg egyharmada és a mai Kanada területének kétharmada.Emellett Dél-Amerikában is rendelkezett gyarmattal.

A telepesek kénytelenek voltak adót fizetni hazájuknak, miközben nem volt képviseletük a Brit Parlamentben. A képviselet nélküli adózás okozta sérelmük indította el végül az amerikai függetlenségi háborút, amelyben a gyarmatosítók először megtagadták a parlamentáris kormányzatot, majd saját kormányt hoztak létre.

A Brit Birodalom válaszul katonákat és politikusokat küldött az észak-amerikai kontinensre a hatalom visszaállításának érdekében. A britek reakciója azonnali háborút váltott ki, melynek során nem csak a másik oldalra átpártoló gyarmatosítókkal, hanem az ősellenségeinek tekintett Francia- és Spanyolországgal is szemben találták magukat.

A kontinentális hadsereg 1776-os megalakulását követően a franciák szinte rögtön utánpótlást és pénzt küldtek az amerikai seregnek, hogy meg tudják venni a szükséges fegyvereket.

Míg a franciák logisztikai és pénzügyi támogatást nyújtottak az amerikaiaknak, Spanyolország a csatába is becsatlakozott, amely során a brit seregekkel a mai Florida és a partvidéki területeken harcoltak.

A hollandok is csatlakoztak a harcokhoz és bár fő céljuk nem az amerikaiak támogatása volt, mégis segítették a kontinentális hadsereg felszerelését és ellátását.

A konfrontációk végül teljeskörű háborúba torkolltak, amelyet a hollandok és a britek vívtak, miközben a Korona csapatai megpróbálták visszaszerezni az ellenőrzést területeik és népük felett.

A britek szemszögéből ez egy egyedül vívott harc volt, ugyanis nem voltak szövetségeseik és így az egyidejűleg két kontinensen folytatott háború hamarosan kimerítette a pénz- és hadseregtartalékait egyaránt.

A yorktowni csata (1781) döntő győzelmet hozott az amerikaiaknak, amely a békeszerződés aláírására kényszerítette a Brit Birodalmat. A párizsi békeszerződés Amerikát független nemzetnek nyilvánította.

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃

ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK! Nincs reklám, nincs politika.

CSOPORT: https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL: https://www.infonograd.hu
TikTok: https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads: https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta: https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal