Hírek
2023. November 19. 17:52, vasárnap |
Helyi
Forrás: emelttortenelem/web/Zsuffa CSaba
A REKLÁMOK ÖZÖNE kiégeti a retinánkat - de hogy is volt ez AZ ÓKORI RÓMÁBAN?
Elmeséljük, hogyan kínálták, hirdették a portékáikat az ókori római boltosok, kocsmárosok. Hogyan jutottak el a politikai hírek az egyszerű polgárokhoz?
RÓMAI GRAFFITIK -Nyomdagép híján az ókori rómaik számára hirdetőfelületként az épületek falai szolgáltak.
Minden város főterén állt egy gazdag díszítéssel ellátott fal, az ún. album, melyet mésszel fehérre festettek. Erre a felületre írták vörös vagy fekete festékkel az összes hivatalos közleményt.
A hirdetmények rongálása súlyos büntetést vont maga után. A forgalmas utcák falai magánhirdetéseknek adtak helyet. Ide “plakátolták” ki a cirkuszi játékok és színházi előadások időpontjait, de itt hirdettek a könyvárusok és a városi méltóságokra pályázó jelöltek is.
Pompeiben több feliratot is találtak, amelyek az amfiteátrumi játékok reklámjai voltak. Ugyanitt számtalan olyan cégérre is bukkantak, amelyek a látványosan hirdették, hogy az utcában bordélyház működik. A bordélyok falán pedig egyértelmű festmények kínálták a lányok szolgáltatásait, melyekre rábökve a kuncsaft választhatott, mihez is van kedve aznap.
Róma házainak falai is tele voltak hasonló hirdetményekkel. A hirdetések készítői vörös vagy fekete betűkkel festették fel a hirdetményt. A régieket általában nem meszelték le, csak rájuk festették az újakat.
A feliratfestők remekül megéltek, ugyanis a köztársaságkori Rómában évente tartottak választásokat. Ilyenkor a feliratfestők éjszaka dolgoztak, így reggelre mindig meglepetés volt az új mázolmány.
A folyamatos választásoknak köszönhetően a legnagyobb mennyiségben éppen a választási hirdetések szerepelnek a falfeliratokon. Csak Pompeiben 1800 hirdetést találtak.
RÓMAI MAGÁNHIRDETÉSEK
Természetesen az egyszerű polgárok is hirdettek. Például a fentebb már említett albumon helyet kaphattak háztulajdonosok hirdetései, akik üres lakásokat, üzlethelyiségeket kínáltak.
Marketing szempontból nagyon ügyesek voltak a kocsmák, boltok tulajdonosai is. Például egy kereskedő a saját készítésű halmártását címkés korsókban hozta forgalomba úgy, hogy minden korsóba beleégette a saját nevét és a gyártmány minőségét.
Nagyon ötletesek a kocsmák cégérei is. Például nem egy helyen versikében foglalták össze az üzlet kínálatát. Egy antipoliszi fogadó például így reklámozta magát: Utas, megállj, kerülj beljebb, idebent mindent megtudsz az érctábláról. Az érctábla bizonyára a részletes árjegyzék volt.
Pompeiben is találtak egy kültéri hirdetést, melynek szövege így szólt: “Vándor, haladjál innét a tizenkettedik toronyig, ott Sarinus bormérése van. Látogassad meg! Üdv veled!” És íme, egy ötletes reklámszlogen a 3. századból:
A nálunk fogyasztott bor forróbbá teszi a szerelmet.
Ráadásul ez lehetett a történelem első világító reklámtranszparense is, ugyanis olajmécses világította meg a feliratot.
Pompei “gyorsétterem
AZ ELSŐ RÓMAI ÚJSÁG
Talán nem meglepő, hogy az első újságot is a rómaiak adták ki. Az Acta Diurna naprakész információkkal látta el a város, később pedig a birodalom lakosságát.
Az első lapszámok i.e. 130 körül készültek, és a fórumon, piacon, fürdőkben lévő oszlopokra vésték őket. Kezdetben komoly híreket adtak tudtul, mint például a bírósági eljárások eredményei.
Később bővült a tartalom és helyet kaptak benne a hadjáratok eredményei, a gabona ára, születési és halálozási hírek, a gladiátor játékok időpontja majd eredményei is.
Míg az első idők lapszámait kőoszlopokra vésték, az i.e. 1. század folyamán már papiruszra írták, és azt függesztették ki. Mivel a papirusz nem egy tartós anyag, sajnos egyetlen lapszám sem maradt ránk, csak gyér töredékek maradtak fenn, nagyrészt Suetonius császári életrajzaiból, Cicero és ifjabb Plinius leveleiből.
A Rómán kívül élő gazdagok gyakran írástudókat küldtek a városba, hogy azok lemásolják számukra az Acta Diurna friss híreit, majd a kiváló római postaszolgálattal el is küldették maguknak.
Ugyanígy jártak el a tartományok kormányzói is, mert képben akartak lenni azzal kapcsolatban, hogy mi történik az örök városban. Az Acta Diurna egészen 330-ig megjelent, amikor is Konstantin császár áthelyeztette a székhelyét Konstantinápolyba.
Róma bukása után a marketing is hanyatlásnak indult, az önellátó gazdálkodás évszázadaiban erre nem volt szükség. Később pedig az analfabetizmus óriási aránya lehetetlenné tette, hogy a kereskedők feliratokon hirdessék az áruikat.
Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!
SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE
"ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!"
FACEBOOK oldalaink:
CSOPORT: https://www.facebook.com/groups/infonograd
MEGYEI HÍROLDAL: https://www.facebook.com/infonograd
ORSZÁGOS HÍROLDAL: https://www.facebook.com/InfoNograd.kozosseg
WEBOLDAL: https://www.infonograd.hu
TikTok: https://www.tiktok.com/@infonograd
Insta: https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ezek érdekelhetnek még
2024. Október 13. 12:11, vasárnap | Helyi
Méhészek nagy gondban - az Ázsiából érkező hamisítványok és az ukrán méz
Veszélyben az ágazat. Egyre nehezebb és szorultabb helyzetben vannak a magyar méhészek, nagyon sokan fejezik be a működésüket.
2024. Október 12. 20:13, szombat | Helyi
Zengő Árpád újságíró, szerkesztő-riporter - hogy is volt ez?
Zengő Árpád szerkesztő-riporter a Magyar Rádió és más országos hírcsatorna állandó munkatársaként, hosszú évtizedeken keresztül, Nógrád és Heves megye hírmondója volt.
2024. Október 11. 17:46, péntek | Helyi
Földi Péter kiállításának megnyitójáról
Az InfoNógrád közvetítése a helyszínről - Földi Péter kiállításának megnyitójáról.
2024. Október 10. 18:30, csütörtök | Helyi
Salgótarján - Október a mellrák elleni küzdelem hónapja
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, amelyhez kapcsolódóan világszerte rendeznek különböző figyelemfelkeltő programokat.