Ferenc pápa Novák Katalin államfőnél tett látogatását követően találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel a Sándor-palotában. A négyszemközti megbeszélések után a pápa a Karmelita-kolostorban intézett beszédet a hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testület képviselőihez. Budapest képe alapján fogalmazta meg üzenetét a jelenlevőkhöz. Budapestet a történelem, a hidak és a szentek városának nevezte. Egy olyan ország központjának tekinti, amely ismeri a szabadság értékét és amely miután a diktatúrákért magas árat fizetett, küldetésként magában hordozza a demokrácia kincsének és a béke álmának őrzését.
Európa szerepe alapvető ebben a történelmi helyzetben
Budapest 150 évvel ezelőtti egyesítését felidézve kijelentette, hogy a nagy főváros születése Európa közös útját jelzi. A háború utáni időszakban Európa az Egyesült Nemzetek Szervezetével a közösen kitűzött célban azt a nagy reményt képviselte, hogy a nemzetek közötti szorosabb kötelékek megakadályozzák a további konfliktusokat. Abban a világban azonban, amelyben élünk, a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély mintha már a múlté lenne: úgy látszik, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak. Nemzetközi szinten úgy tűnik, hogy a politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba. A béke azonban soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes az egészet, mindenki érdekeit szem előtt tartani: odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre; nem csupán a jelen hatalmára, nyereségére és lehetőségeire.
Vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?
Ferenc pápa rámutatott, hogy jelenleg Európa szerepe alapvető jelentőségű. Mivel történelmének köszönhetően az emberiség közös emlékezetét képviseli, arra hivatott, hogy betöltse az ennek megfelelő hivatást: gyűjtse egybe az elszakadtakat, fogadja be a népeket és senkit se tartson meg örökre ellenségének. Ezért elengedhetetlen, hogy újra felfedezzük az európai lelket: az alapító atyák lelkesedését és álmát, olyan államférfiakét, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni ahelyett, hogy a szakadékokat szélesítette volna. A pápa feltette a kérdést Ukrajnával kapcsolatban, hogy vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?
A hidak városa

Ferenc pápa a 'Budapest, mint a hidak városa' képre utalva elismeréssel szólt Magyarország elkötelezett ökológiai gondosságáról. A különböző valóságokat összekötő hidak kapcsán arra buzdított, hogy gondolkodjunk el az egység fontosságáról, amely nem egyformaságot jelent. Európa szempontjából is kiemelte, hogy egy olyan modellre van szükség, amelyben minden tagország hozzájárulása jelen van egyediségük csorbulása nélkül. Harmóniára van szükségünk: egy olyan egészre, amely nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe. Utalt a magyar Alaptörvény megfogalmazásaira is. A pápa egy olyan Európa képét vázolta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről.
Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket – mint az úgynevezett gender-kultúra esetében – vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, például vívmányként dicsekedve az értelmetlen „abortuszhoz való joggal”, ami mindig tragikus vereséget jelent. Ehelyett milyen csodálatos, ha egy személy- és emberközpontú Európát építünk, ahol hatékony születés- és családpolitika működik, mint amilyet ebben az országban oly gondosan művelnek, ahol a különböző nemzetek egy családot alkotnak, amelyben mindegyikük növekedését és egyediségét ápolják. Az összetartozás megtalálásához segítségünkre van a keresztény hit, és Magyarország „hídépítő” lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét: itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve. Lélekben és a szívemben a pannonhalmi apátság, az ország egyik nagy lelki emlékműve felé fordulok, az imádság helye és a testvériség hídja felé – mondta a pápa.
Tanúságtétel a keresztény értékekről

A pápa harmadik kiemelt témaként „Budapest, mint a szentek városa” hangsúlyozta Szent István király és családja példáját, amely által a magyar történelem az életszentséggel fémjelezve született. Szent Imrének írt Intelmeiből idézett gondolatai kifejtéséhez. Hangsúlyozta: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti a Boldogságok szellemében. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelv bizonyos kifejezéseiben is megnyilvánul, mint például: „jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni”. Kiemelte a mások iránti nyitottság szükségességét, Szent Erzsébet, az evangélium fénylő drágaköve tanúságtétele alapján a szegények megsegítését.
Az állami vezetőknek köszönetet mondott a magyar szentek értékeitől inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, az üldözött keresztényeknek nyújtott konkrét segítségnyújtásért. Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon. Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett – figyelmeztetett a pápa. Azok, akik kereszténynek vallják magukat, a hitvallókkal együtt elsősorban arra kaptak meghívást, hogy tanúságot tegyenek és együtt járjanak mindenkivel, ápolva az evangélium által ihletett humanizmust, amely két alapvető forrásból fakad: magunkra, mint az Atya szeretett gyermekeire tekinteni és mindenkit testvérként szeretni. Sürgetőnek nevezte, hogy mint Európa, biztonságos és törvényes utakon, közös eljárásmódokon dolgozzunk egy olyan sorsfordító kihívással szemben, amelyet nem lehet elutasítással megfékezni, hanem csak elfogadni, hogy olyan jövőt teremthessünk, amely ha nem közös jövőnk lesz, akkor nem lesz. Ez pedig azokat hívja az élre, akik Jézust követik és az evangéliumi tanúk példáját akarják utánozni.
Pannonia Sacra nagy hitvallói

Beszéde végén a pápa kiemelte Pannonia Sacra számos nagy hitvallóját Szent Lászlót és Szent Margitot. A 20. századból utalt Mindszenty Józsefre, Boldog Apor Vilmos és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökökre, valamint Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra. Majd közelségéről és imáiról biztosított minden magyart, külön is gondolva azokra, akik az anyaországon kívül élnek, és megemlékezve mindazokról, akikkel élete során találkozott és akik oly sok jót tettek vele. Isten, áldd meg a magyart! – zárta beszédét Ferenc pápa a hatóságok képviselőihez.

Somogyi Viktória – Vatikán