Karácsonyi dalok nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az egyik legszentebb ünnepünk, része a templomi szertartásoknak, énekeljük otthon, a fa alatt, és szinte ezek az első dalok egyikei, amelyeket kisgyerekként mindannyian megtanulunk.

Mennyből az angyal
Ez a magyar dal tekinthető a legrégebbi hazánkban énekelt karácsonyi éneknek. Bartók Béla gyűjtötte és sokáig erdélyi eredetűnek tartották.

Majd az 1798 körül elhunyt Heves megyei boconádi plébános, Szentmihályi Mihály énekeskönyvében bukkantak rá. Vélhetően ő írta.

Ami biztos, hogy Herschmann István-féle 1767–1768-as énekeskönyvbe kézzel lejegyzett formája a legkorábbi forrása. A feltételezés szerint Boconádról, majd a felső-magyarországi palóc vidékről terjedt el a dal az egész országban és főleg Erdélyben vált népszerűvé, ahol az ajándékokat hozó Angyalnak nagyobb kultusza volt.

A Mennyből az Angyal kottája, Bartók Béla gyűjtéséből, Csanádpalotáról (Csongrád vármegye), forrás: Bartók-rend, MTA Zenetudományi Intézet

A kor a zenés játékok elterjedésének időszaka volt hazánkban, a diákok házról házra járva köszöntőénekekkel keresték fel az embereket. A középkori dallamok mellett ekkor már újabb melódiák is felcsendültek, külön énekeskönyvek jelentek meg azért, hogy a fiatalok változatosabb repertoárral tudják szórakoztatni közönségüket.

Pásztorok keljünk fel!
Eredetét nem ismerjük. XVIII. századi barokk dallama van, de vannak, akik szerint egészen a reneszánszig (VIV.-XVI. sz.) nyúlik vissza a gyökere, vagy akár még régebbre.

Szép példája annak, hogy az úri udvari muzsika hogyan illeszkedett bele a helyi népzenébe. Igazi mulatós, táncos dal.

Kiskarácsony, nagykarácsony
Gyerekek legtöbbet énekelt karácsonyi dala, a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű mű egy betlehemes pásztordal.

Eredetére nincs pontos adat. Annyi bizonyos, hogy Kodály Zoltán a Nógrád megyei Palotáson 1922-ben találkozott vele először, és jegyezte le népdalgyűjteménye számára.

A dal érdekessége, hogy a címében szereplő kiskarácsony és nagykarácsony a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25., karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1., újév napja.

Ó, gyönyörű szép titokzatos éj!
Magyar templomi ének. Keletkezéséről nem tudunk semmit, szerzője ismeretlen.

Dallamának lejegyzését a Gimesi kéziratos gyűjteményben találták meg 1844-ben. Szöveget Czikéné Lovich Ilona írt hozzá 1931-ben.

Pásztorok, pásztorok
Ez a dal az 1800-as évek nagy magyar egyházi “slágergyárosainak” műve: Tárkányi Béla dalszövegírónak, valamint Zsasskovszky Endre és Zsasskovszky Ferenc zeneszerzőknek köszönhetjük.

Szerzeményeiket ma is sokan éneklik. Számos karácsonyi daluk közül (pl. Dicsőség mennyben az Istennek stb.) ez a legismertebb. Érdekes, hogy a századfordulón még 3/4-ben (olyan umtatta-umtatta ritmusban) énekelték.

Dicsőség mennyben az Istennek
Egyházi népi ének, melyet a már említett Tárkányi Béla–Zsasskovszky Ferenc–Zsasskovszky Endre hármas 1855-ben kiadott Katholikus Egyházi Énektárából ismerünk.

Szövegét Simon Jukundián ferences szerzetes írta. Az ének egy század alatt elterjedt és 1948 óta a református, evangélikus és metodista énekeskönyvben is szerepel. Egyházi szövege miatt a szocialisa időknek nem volt közkedvelt dala, mégis megmaradt ismert és mindenki által énekelt darabként.

Természetesen azóta már számtalan fülbemászó zene született neves jazz, pop, sőt akár rock előadóktól is, ám valahogy ezeket a régi dalokat máig nem feledtük el, és a hagyományőrzők remélik, hogy ez az elkövetkező évszázadokban sem fog megváltozni.

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!
Kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/groups/infonograd