akik román nyelvterületről érkeztek hazánkba, Krisjunnak nevezik a Karácsonyt.

A Karácsony a hagyományőrző cigány családokban a kis Jézus születésének ünnepe, s egyben a testvéri találkozások lehetősége, a közös öröm ünnepe is.

A Karácsony (Krechuno és Krisjun) a magyarországi cigányság számára - akárcsak a többségi társadalomnak - a legnagyobb, legszentebb ünnep.

Központjában a kis Jézus megszületése fölötti öröm, az összetartozás megélése és az emlékezés áll. A cigányság különböző csoportjai, rétegei egymástól némiképp eltérően ünnepelnek. A hagyományőrző családok még megtartották a régi szokások egy részét, az asszimilálódni igyekvő réteg azonban a többségi szokásokat követi.

Mária és József betérhetnek
A várakozás, a készülődés általános. Az asszonyok - bármilyen szegény családról is legyen szó - igyekeznek minden jót előteremteni, hogy méltóképpen ünnepeljenek. Ez így volt a múltban is, az évnek legalább ezen a jeles napján nem éhezhetett a család.

Az oláhcigány családokban szokás az ünnep délutánján vagy az azt megelőző napon a temetőben a hozzátartozók sírját meglátogatni. Ilyenkor kis feldíszített fenyőfát tesznek a sírra, s gyakran ételt (ostyát, mézet, gyümölcsöt), italt is hagynak ott.

A vallásos cigány emberek délután elmennek a templomba, majd a Szentestét otthon, a szűkebb család körében ünneplik meg. Gyertyát gyújtanak, énekelnek, s az ünnepi asztalhoz ülnek. Leggyakoribb karácsonyi étel a toros káposzta, különféle sültek, halételek és diós-mákos bejgli.

Az ország keleti részében még ma is él az a szokás, hogy maguk faragnak jászolt a kis Jézusnak, amit aztán a szoba sarkába szórt szalmára tesznek, így jelzik, hogy a szállást kereső Mária és József betérhet hozzájuk.

A gyertya egész éjszaka ég, messzire világító fénye mutatja az utat a Szent Családnak. A szerény vacsorát a földre leterített abrosz körül ülve fogyasztják el, így emlékeznek a betlehemi éjszakára. Az éjszakát sok helyen még átvirrasztják, majd reggel pálinkával köszöntik egymást a kis Jézus megszületése alkalmából.

Az ajándékozás nem volt szokás
A karácsonyi ajándékozás régen nem volt szokás a cigányság körében, s nemcsak anyagi okok miatt. Sok helyen ma sem divat, legfeljebb a kisgyermekek kapnak ajándékot.

Gyakran mondják: "Miért ajándékozzuk meg egymást, hisz karácsony nem erről szól; a kis Jézusnak örülünk most! Bármikor megvehetek a férjemnek, a gyerekeimnek valamit, amit úgy gondolom, hogy jó nekik, boldogok lesznek tőle, de a karácsony, más".

A karácsonyfa díszítése, felállítása régóta szokás a cigányoknál is, de ha nem telik rá, legalább gyertyát gyújtanak a házban, s azt üli körül a család. A gazdag oláh cigányoknál azonban az is előfordult, hogy pénzt aggattak fel a fára, amit aztán Háromkirályok napján szétosztottak a gyermekek között.

A beások görögkeleti hagyományokat is őriznek
A beás cigányok ünnepi készülődése - a sütés-főzés, a várakozás - hasonló, mint a többi cigány csoporté és a többségi családoké. Szertartásaikban azonban sok görögkeleti szokás is felfedezhető, hisz ők román nyelvterületről érkeztek hazánkba, ahonnan magukkal hozták ortodox (görögkeleti) vallásukat, melynek nyomai még megtalálhatók. Ilyen hagyomány például a karácsonyi szalmabevitel; a hagyományőrző beás családoknál szalmával szórják meg a szoba padlóját, hogy osztozzanak a kis Jézus sorsában.

Az öregek néhol még megülik a szerb karácsonyt is, tíz nappal a "katolikus" karácsony után.

Az ajándékozás hagyományosan a beás családokban sem volt szokás, úgy tartották, hogy maga a karácsonyfa az ajándék. Az ünnepi étel náluk is a húsos káposzta, de bejglit nem készítenek, helyette kulák-ot, kalácsot sütnek minden háznál. Néhol szokás bugurdicá -t is sütni; ez egyfajta fonott kalács, aminek a közepébe gyertyát állítanak a halottaik emlékére.

Jöjjön a jó, mint a méhek!
A Szentestét a cigány családok együtt, szeretteik körében ünneplik, beszélgetve, énekelgetve.Énekeikben gyakran felbukkan a szállást kereső Szűz Mária alakja, akinek sorsában, szegénységében, kivetettségében saját sorsukat látják.
Sajnos a kántálás (kóringyálás, mendikálás) és a betlehemezés mára már jobbára eltűnt.

A csak beás cigányok lakta Alsószentmártonban járnak még koledálni (kántálni) betlehemezni. Régen a cigány gyermekek összeálltak, s Karácsony vigíliáján, első-másod napján házról-házra jártak a faluban, s jókívánságokat mondtak énekes-verses formában a ház népének.

Két-három napig is eltart a vendégjárás
A köszöntés után a házigazdák étellel-itallal megvendégelték a kántálókat, almát, diót, szaloncukrot adtak nekik, amit azok illendően megköszöntek, tarisznyájukba tettek, s mentek tovább a következő házhoz.
A betlehemjárást sok helyen már advent első vasárnapján elkezdték, de volt, ahol csak szenteste napjának délutánján indultak el a fiatalok. Papírból, fából vagy agyagból készült jászolt, templomot vittek a házakhoz, s pásztorjátékot adtak elő. Amit kaptak a falusiaktól, hazavitték az ünnepi asztalra.
Karácsony második napján megindul a rokonlátogatás a cigányok körében is. Az asszonyok, lányok dolga, hogy minden érkezőt hellyel kínáljanak, etessenek-itassanak.

Bőségesen kerül ilyenkor mindenből a vendégek elé, nagy szégyen lenne ugyanis a családra nézve, ha nem tudná kellő tisztelettel megvendégelni a rokont, ismerőst. A kínálást pedig visszautasítani nem szabad, mert az durva sértést jelent. A közös étkezés megteremti az alkalmat a beszélgetésre, zenélésre, éneklésre, táncolásra is. Utána felkerekednek, s mennek tovább újabb testvérekhez, ahol hasonlóképpen köszöntik egymást, s mulatoznak. Ez a nagy vendégjárás két-három napig is eltart, majd újra kezdődik az újévi köszöntésekkel.

A hagyományoktól elszakadt cigányok karácsonyi szokásaiban a többségi társadalom negatív mintái is láthatók; a hangsúly a drága ajándékokra helyeződik át, a Szentestét gyakran a televízió előtt ülve töltik, s nem tartják olyan fontosnak a rokonokkal való találkozást.

Újév reggelén ismét útra kelnek a cigány emberek, hogy köszöntsék egymást: "Amen te del o Del, hoj te trajin but bersh haj mishto!" (Úgy adja az Isten, hogy éljetek sok évet és jól!)

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE
"ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!"

FACEBOOK oldalaink:
CSOPORT: https://www.facebook.com/groups/infonograd
MEGYEI HÍROLDAL: https://www.facebook.com/infonograd
ORSZÁGOS HÍROLDAL: https://www.facebook.com/InfoNograd.kozosseg
WEBOLDAL: https://www.infonograd.hu
TikTok: https://www.tiktok.com/@infonograd
Insta: https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .