Európát és Ázsiát szokták az egységesEurázsia kontinens („szuperkontinens”) részeinek is tekinteni, sőt újabban az Afroeurázsia szuperkontinens fogalma is megjelent, amely Afrikát is magában foglalja.

E három kontinenst régen együttesen Óvilágnak is nevezték. Észak- és Dél-Amerikát gyakran szintén egyetlen kontinensnek tekintik Amerika, illetve régebben Újvilág néven.

Az Óvilág-Újvilág megkülönböztetés elsősorban arra vonatkozik, hogy az Óvilághoz tartozó kontinenseket az európaiak ismerték a középkorban is, míg az Újvilágot csak a korai újkorban fedezték fel.

Francis Bacon már 1620-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinensek partvonalai helyenként hasonlítanak egymáshoz, az egyes földrészek „összeilleszthetők”.

Az 1960-as évekre formálódott ki az az elmélet, miszerint a kontinensek valaha (körülbelül 2 milliárd évvel ezelőtt) egyetlen földrészt, az úgynevezett Pangeát alkották, mely az idők folyamán feldarabolódott és megkezdődött a mai kontinensek vándorlása, kialakulása.

Európa a görög mitológia egyik szereplőjéről, Európé királylányról kapta a nevét, akit Zeusz fehér bika alakjában ragadott el.

Eurázsia északkeleti, kisebbik részén helyezkedik el Európa. Keleti határai – mint feljebb is olvashattuk – megegyezések alapján kerültek meghatározásra, a történelem folyamán különbözőképpen.
Európa kiterjedése 10 523 000 km², lakossága nagyjából 750 millió fő, ami a Föld lakosságának jelenleg valamivel több mint a 9,7 százalékát teszi ki, ez az arány egyre csökken. Legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb országa egyaránt Oroszország.

Ázsia neve szintén a görög mitológiából származik, Asziáról nevezték el. A görögök ez alatt a név alatt főként a ma Kis-Ázsiának nevezett területet értették.

Lemeztektonikai szempontból Eurázsia (Európa és Ázsia) egy kontinens, Ázsia a nagyobbik részén terül el, Európa és Ázsia határai megegyezések alapján kerültek meghatározásra, az évszázadok folyamán sokféleképpen. A Föld legnagyobb területű és legnépesebb kontinense, olyannyira, hogy a bolygó lakosságának csaknem 60 százaléka él itt.
Területe 44 579 000 km², népessége erősen közelít az ötmilliárd felé, jelenleg csaknem 4,8 milliárd fő.
Legnagyobb kiterjedésű országa Oroszország, viszont népesség tekintetében India a nyerő, egyelőre épp hogy megelőzve Kínát.

Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét, az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak.

Feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög aphriké („nem hideg”) szóból ered. Emellett azonban felmerülhet a halkentaur Aphrosz mint névadó, aki a tengerjáró aphroi nép királya és Libüa apja.

Afrika az egyetlen kontinens, mely a Föld mind a négy félgömbjén elterül, ebből következően az Egyenlítő és a kezdő hosszúsági kör is metszi, területe 29 650 000 km². A második legnépesebb kontinens, a Föld lakosságának csaknem 17 % él itt. Népességnövekedési tendenciáit tekintve valamikor 2025-ben éri el lakossága a 1,5 milliárd főt (jelenleg 1,43 milliárd felett van már). A legfiatalabb kontinens, 20 év alatt van az átlagos életkor (Ázsiában 32, Európában 42 év felett).
Legnépesebb országa Nigéria, mely a világ 6. legnépesebb országa, legnagyobb területen pedig Algéria fekszik.

Amerika Amerigo Vespucci olasz felfedezőről kapta a nevét, elsőként Martin Waldseemüller német térképész térképein jelenik meg.

Így ábrázolták Amerikát 1628-ban - Fotó: Dea Picture Library

Vespucci ismerte fel, hogy a Kolumbusz Kristóf által Indiának hitt terület valójában egy addig ismeretlen földrész. Az Amerigo olasz keresztnév magyar megfelelője Imre.

Amerikát területileg három részre szokás osztani, a legnagyobb szárazföldi kiterjedésű Észak- és Dél-Amerikára és a kettőt egymástól elválasztó, de egyben össze is kötő Közép-Amerikára, mely egyrészt a rengeteg kisebb-nagyobb szigettel tűzdelt Mexikói-öböl és Karib-tenger környékéből, másrészt a dél felé keskenyedő földsávból áll. Amerika észak-dél irányban a legnagyobb kiterjedésű földrész, az északitól a déli sarkvidékig húzódik.

Területe 42 549 000 km², ezzel a a második legnagyobb kiterjedésű földrész, lakossága valamivel egymilliárd fő felett lehet jelenleg, melynek kicsit több mint 60 %-a latin-amerikai (vagyis a közép- és dél-amerikai) területen él.

Legnagyobb területű országa Kanada, ami a Föld második legnagyobb országa, legnépesebb pedig az Egyesült Államok, ami jelenleg harmadik a sorban e téren.

Ausztrália a latin terra australis incognita („ismeretlen déli földrész”) kifejezésből kapta a nevét, ezen a néven a kora újkori térképeken egy még felfedezetlen, feltételezett déli földrészt jelöltek.

Matthew Flinders (1774-1814) angol tengerész navigátor, térképész és felfedező útjáról kiadott könyvében használja először az Ausztrália elnevezést.

Ausztrália és Óceánia (angolul csak Oceania) a legkisebb kiterjedésű földrész, területe 8 525 989 km², mely szárazföldi területének túlnyomó részét Ausztrália teszi ki (több mint 99 %-át).
A földrész Óceánia részében Mikronéziát és Polinéziát számtalan apró szigetország jellemzi, de Polinéziában fekszik a lényegesen nagyobb Új-Zéland is, mint ahogy a kisebb, az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii is. Melanéziát nagyobb szigetek jellemzik, mint pl. Új-Guinea.

A legritkábban lakott kontinens, a földrész teljes lakossága Németországéhoz hasonlítható leginkább, jelenleg nem éri el a 45 millió főt. Legnagyobb országa természetesen Ausztrália, ami egyben a legnépesebb is.

Antarktisz neve azt jelenti: az Arktisszal ellentétes. Az Arktisz az Északi-sark vidéke, a Göncölszekér (Ursa maior) csillagkép görög nevéről kapta a nevét. Ez a csillagkép csak az északi félgömbön látható.

Antarktika kontinens a Déli-sarkvidéken terül el (Antarktisz). A földrészt átlagosan 2 km vastag jég borítja, mely a Föld édesvízkészletének a 70%-át foglalja magába.
Területe 14 200 000 km².

Antarktikán nem található állam, bár pár ország igényt tart területekre, de az Antarktisz-egyezmény „nem ismer el, nem vitat, és nem alapoz meg területi igényeket”. Az egyezmény szerint az Antarktisz területe kizárólag békés célokra használható, bármely ország szabadon folytathat ott tudományos kutatásokat.

A földtörténet során korábban létezett földrészek nevei:

Rodinia, Pangea elődje az orosz родина („anyaföld”) szóból kapta a nevét.

Pangea neve görög eredetű (pan: „minden-”, „össz-”, gaia: „Föld”).

Laurázsia, mely a mai Európa, Ázsia és Észak-Amerika őse, Európa és Ázsia összefoglaló nevéről (Eurázsia), valamint a Szent Lőrinc-folyó vidékéről (mely ősföld) kapta a nevét.

Gondwana, mely a mai Dél-Amerikát, Afrikát, Ausztráliát, Antarktiszt és Indiát foglalta magába, az indiai Gondwana régióról kapta a nevét.

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃
ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!
Csatlakozzon olvasóinkhoz! Reklám és politikamentesen adjuk a híreket - InfoNógrád híroldal csoport
CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .