A szén-monoxid jelenlétével azonban ilyenkor is számolni kell, hiszen mérgezést, súlyosabb esetben pedig végzetes tragédiát is okozhat…
A köznyelvben gyakran csak csendes gyilkosként emlegetett szén-monoxid, az emberi érzékszervek számára láthatatlan, hiszen színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél kicsit könnyebb, mérgező gáz, amely a tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei – rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság – gyakran összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncertráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Sajnos évről évre növekszik a katasztrófavédelem műveletirányító ügyeleteire érkező, szén-monoxid-mérgezés gyanújával kapcsolatos bejelentések száma, azonban a veszélyes anyag érzékelésére szolgáló készülékek használatának terjedése, és a tüzelő-fűtő berendezések felelősségteljes használata miatt a halálos kimenetelű esetek csökkentek. Nógrád megyében 2016-ban tizenhat riasztásuk volt a tűzoltóknak szén-monoxid-szivárgás gyanúja miatt, ezek közül szerencsére egyik sem végződött tragédiával. Csak az idén már tíz ilyen bejelentés érkezett az igazgatóság műveletirányító ügyeletére, halálos kimenetelű eset nem történt, három ember szenvedett enyhébb mérgezést.
Januárban Salgótarjánba, Dejtárra és Cserhátsurányba vonultak az egységek a veszélyes gáz feltételezett jelenléte miatt, de a műszerek nem jeleztek veszélyes értéket, Nógrádon viszont egy személyt eszméletlen állapotban mentettek ki egy füsttel telített épületből. Ez utóbbi esetben a rétsági katasztrófavédelmi őrs tűzoltóinak mérései még a szellőztetés közben is igen magas gázkoncentrációs értéket mutattak, s mint kiderült, a cserépkályhából visszaáramló füstgáz okozta a problémát. Februárban Bátonyterenyére két alkalommal is a szén-monoxid-érzékelő jelzése miatt vonultak a tűzoltók, a műszerek mérhető értéket azonban egyik esetben sem jeleztek, Karancslapujtőn a gázkazán okozott riadalmat, de veszélyes gázkoncentráció nem volt kimutatható, Karancsalján pedig egy ház öt lakója közül ketten rosszul lettek, emiatt őket a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították. A tűzoltók természetesen ebben az esetben is elvégezték a szükséges méréseket az ingatlanban, amely még a szellőztetést követően is mutatott az egészségre veszélyes értéket. A gázszivárgást a gázszolgáltató szakemberei szerint ebben az esetben a gázkazán okozta. Idén az eddigi utolsó két eset Érsekvadkerten és Nőtincsen történt márciusban, mindkét esetben a szén-monoxid-érzékelő jelzése miatt riasztották a tűzoltókat. Érsekvadkerten nem volt kimutatható gázkoncentrációs érték, Nőtincsen viszont miután a tűzoltók elvégezték a szükséges méréseket, beigazolódott a veszélyes gáz jelenléte. A lakásban két felnőtt és egy gyermek tartózkodott, az érzékelőnek köszönhetően azonban nem esett bajuk.
Mivel a szén-monoxid-mérgezések a téli időszakban gyakoribbak, ezért a legtöbben kizárólag a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, holott az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza: nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása, nem biztosított a nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása, vagy elmaradt a berendezések karbantartása. A mérgezések, tragédiák megelőzésének egyik legfontosabb módja tehát, hogy a tervezéssel, a kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel szakembert bízunk meg. Mivel a hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén, így folyamatos szellőztetéssel kell biztosítani ennek jelenlétét. Ha ugyanis nem biztosított a levegő utánpótlása, a kémény nem képes az égésterméket elvezetni, ezért szellőzése megfordul. Ekkor egyre tökéletlenebb égés alakul ki, a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése pedig csak idő kérdése. Veszélyes a szellőzőrácsok takarékossági szempontú letakarása is, de több légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata is okozhat problémát. Nem utolsó sorban elengedhetetlen a rendszeres karbantartás, tisztítás és a kéményseprés. A szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente, és a kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata négyévente kötelező. A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve, ami miatt keresztmetszet-szűkületek alakulhatnak ki, de beköltözhetnek oda madarak, darazsak, belehullhat egyéb szilárd anyag, s ekkor az égéstermék visszaáramlik a lakásba. Mindenkinek saját érdeke tehát, hogy rendszeresen, szakember által karban legyen tartva a tüzelő-fűtő berendezése. A minden fent említett óvintézkedést megteszünk, akkor biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket, háziállatainkat, de a teljes biztonság érdekében érdemes bevizsgált, megfelelően működő szén-monoxid-érzékelőt vásárolni.
A kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény adta felhatalmazás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet szakemberei még az őszi fűtési szezon kezdete előtt piacfelügyeleti ellenőrzések során vizsgálták: megfelelő-e a szén-monoxid-érzékelők forgalmazása. A nyitott égésterű tüzelőberendezések üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló készülékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatok 2016 nyarán kerültek át a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól a katasztrófavédelemhez.

A szén-monoxid-érzékelők – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által elvégzett laboratóriumi tesztek alapján összeállított – pozitív és negatív listája itt olvasható:
A hatóság által bevizsgált és NEM megfelelőnek minősített szén-monoxid-érzékelők listája
A hatóság által bevizsgált és MEGFELELŐnek minősített szén-monoxid-érzékelők listája