Hírek
2024. Január 23. 02:36, kedd |
Helyi
Forrás: tudas/web/zsuffa csaba
9 ezer tonna űrszemét kering a Föld körül
Lassan ott tartunk, hogy az űr használhatatlan szeméttel teli platformmá balkanizálódik. A folyamat jelzi, hogy mi lesz, ha nem szabnak gátat a vállalati profitérdekeknek.
Az alacsony Föld körüli pályát olyan alaposan és veszélyesen elárasztják a magáncégek elhasználódott műholdjai, hogy valamit tenni kell, mielőtt globális távközlési katasztrófát okoznának.
Az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság (FCC) elkezdett kőkemény bírságokat kiróni az űrszemétért, kezdve azzal a 150 ezer dollárral, amit a Dish Networkre ró szabott ki, miután a cég nem takarította el már üzemen kívül EchoStar-7 nevű műholdját..
A központosítás, a meggondolatlan biztonsági műveletek és a felhasználók megfigyelési adatainak gyűjtése a gigantikus internetes óriásokat digitális szuperhulladéklerakóvá változtatta.
Masszív jogsértésekre már eddig is volt példa, a kiberbiztonság egyre fontosabbá válik.
Az űrben ettől még nagyon messze vagyunk, félő, hogy az úgynevezett Kessler-szindróma felerősödik. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő.
Ez körülbelül 500 ezer 1 és 10 centiméter közötti méretű hulladékot jelent. Az 1 milliméternél nagyobb részecskék száma pedig a becslések szerint meghaladja a 100 milliót. Ráadásul ezek a pöttyök tízszer gyorsabban mozoghatnak, mint egy puskagolyó. Még ha csak a keringési sebességgel is számolunk, akkor is akár óránként 28 ezer kilométeres sebességgel száguldanak ebben a zsúfolt zónában.
Bár az aktív műholdaknak már most is rendszeresen ki kell kerülniük a szemétdarabokat, a becslések szerint 2031-ig további 25 ezer műholddal bővül ez az már amúgy is túlterhelt térség.
Az olyan cégek, mint a SpaceX, az Amazon, a Viasat, vagy a OneWeb több ezre műholdflotta felbocsátására készülnek. A tét hatalmas, ugyanis ha az űrszemét nekiütközik a földi internetes kommunikációt segítő műholdaknak, globális leállásokra, net-kimaradásokra lehet számítani.
A NASA szerint a 600 kilométer alatti pályán keringő törmelék valószínűlleg néhány éven belül egyszerűen visszaesik a Földre, így elég a légkörben.
Reményteli lépésként a SpaceX máris közölte, hogy Starlink műholdjait még alacsonyabb, 500 kilométeres pályán kívánja tartani.
Ez azonban nem segít azon a jelenségen, hogy a légkörben elégő fémek mérgező anyagokat bocsátanak ki, ezek komolyan szennyezik a felső légkört – nem is beszélve a fényszennyezésről.
Az űrszemét nagyobbik része azonban a Földtől számított 800-1000 kilométeres pályán kering. A NASA szerint ebben a magasságban a bomlási idő évszázadokban mérhető. Eközben volt már arra példa, hogy autó méretű űrszemét csapódott Ausztráliába és egy SpaceX-roncsdarab zuhant egy washingtoni farmer birtokára.
A Szövetségi Légügyi Hivatal egyik kongresszusi jelentése úgy becsülte, hogy 2035-re az Egyesült Államok által jóváhagyott alacsony Föld körüli pályán keringő technológiákból származó törmelék minden második évben megölhet vagy megsebesíthet egy embert.
Ahogy Moriba Jah űrkutatási környezetvédő a Scientific American című lapban közölte véleményét: “olyan új űrgazdaságot építünk, amely szomorúan emlékeztet az aranylázra: a vállalatok és a kormányok sietve igyekeznek minél nagyobb területre igényt tartani, nem törődve a következményekkel”.
Brutálisan zsúfolt lesz a világűr, ha a SpaceX még több műholdat küld fel
Vannak persze tervek ennek megakadályozására egy törvényjavaslat elindítana egy programot a törmelék csökkentésére. Az amerikai légügyi hivatal (FAA) pedig megpróbál időkorlátokat megszabni a műholdak számára, hogy gyorsítsa a leszerelési folyamatot.
Kutatók azzal is próbálkoznak, hogy egyfajta biztonságos “parkolási zónát” tervezzenek meg a műholdaknak. Az Európai Űrügynökség már finanszírozza az égbolt megtisztítására összpontosító űrmissziókat, a japán kormány pedig akár 80 millió dollárt is ad az Astroscale nevű szemételtávolító cégnek kutatási programjához.
Az űrtakarítási ágazatban sorra jelennek meg a startupok, NASA azt tervezi, hogy néhány, darabonként 200 ezer dollárba kerülő, a mesterséges intelligencia által vezérelt lézerrel és 850 ezer dolláros TransAstra “szemeteszsákokkal” robbantja szét az űrszemetet.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃
ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!
Csatlakozzon olvasóinkhoz! Reklám és politikamentesen adjuk a híreket - InfoNógrád híroldal csoport
CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 22. 21:29, péntek | Helyi
Új lehetőségek a civil szervezetek számára Nógrád vármegyében
Videónkon teljes körű információkat adunk a mai Nógrád Vármegyei Civil Központban tartott 2024. év ötödik sajtóreggelijéről.
2024. November 18. 09:03, hétfő | Helyi
Az atombomba egyik atyja - Wigner Jenő története
Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja. 122 éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) Nobel-díjas magyar származású fizikus,
2024. November 16. 20:33, szombat | Helyi
Csernobil Magyarországon
Csernobil Magyarországon: titkolózás, hazudozás...
2024. November 16. 19:46, szombat | Helyi
Miért a Temu a világ leggonoszabb cége
Mielőtt kommentelsz olvasd el! Ez a videó nem bújtatott reklám a hazai kereskedők irányába, hanem a Temu problémáiról szól.