a felirat kiegészítését. Mutatjuk az előzményeket és a következményeket...

A magyar lakosságot ezzel a provokációval polgári engedetlenségre késztette.

A Fadrusz János- féle Mátyás- szobor Kolozsváron

Ma már elképzelhetetlen Kolozsvár Fadrusz János ikonikus Mátyás- szobra nélkül, amelyet az uralkodó szülővárosában 1902. október 12-én avattak fel.

Kolozsvár polgárai 1882-ben döntöttek úgy, hogy a kincses város szülöttének, Hunyadi Mátyásnak köztéri szobor formájában állítanak méltó emléket a közelgő millenniumi ünnepségekre. Kolozsvár város tanácsa 5000 forintot szavazott meg a szoboralap javára, a maradék összeget pedig közadakozásból szándékozott előteremteni, 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 000 koronát.

A terv a főtér reprezentatív igényű átalakításával párhuzamosan született meg, a szobor helye maga is a Szent Mihály-templom körüli elárusító bódék elbontásával szabadult föl. Külön érdekesség, hogy a magyar uralkodó a templommal maga is találkozott, sőt az uralkodása idején restaurálták is azt, miután az 1489-es tűzvész megrongálta.

A szobor megalkotására a Mátyás Szoborbizottság pályázatot írt ki, amelyre hét szobrászművész jelentkezett: Bezerédi Gyula, a pozsonyi származású Fadrusz János, Köllő Miklós, Róna József, Sovánka István, Tóth András és ifj. Vastagh György.

A pályázat a következő elvárásokat tartalmazta:

- az emlékmű legyen lovas szobor,
- Mátyás király testalkatára nézve a történeti hagyományt, arcát illetően a fennmaradt ábrázolásokat tekintetbe kell venni,
- a felállítás helye a főtéri Szent Mihály-templom déli oldala,
- az összköltség nem haladhatja meg a 100 000 forintot (azaz 200 000 koronát), később ezt az összeget módosították,
- csak hazai művészek pályázhatnak.

A bizottság 1894. május 15-én egyhangúlag Fadrusznak ítélte az első négyezer koronás pályadíjat, „mint olyan alkotásnak, amely eszméjében eredeti és az eszme kivitelében összhangzatos és következetes, és nemcsak Kolozsvár büszkesége lesz, de a magyar művészettörténet fejlődésében is mozzanatos eseményt jelen”.

A szoborcsoportot olyan rajongás övezte, hogy már akkor képeslap készült róla, amikor még csak makett formájában létezett. Az 1900-as párizsi világkiállításon pedig aranyéremmel díjazták.

A háromszög alakú szoborcsoport abban a pillanatban ábrázolja Mátyást, amikor a király egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. A megnyert csatát az uralkodó büszke tartása és nézése, a keresztbe tett kard, valamint az oldalt álló hadvezérek győzelmi kiáltása hangsúlyozza. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Szapolyai István, Báthory István.

Fadrusz azonban ekkor még a pozsonyi Mária Terézia-emlékművön dolgozott, ezért 1896-ban csak az alapkövet rakták le.

A kolozsvári munkálatok elkezdéséhez el kellett bontani a Szent Mihály-templom körüli piacot: a munkálatok összköltsége 260 ezer korona volt. A szobrot 1902. augusztus 13-án rakodták fel vasúti szállításra a lipótvárosi pályaudvaron. A 17 darabból álló, 18 815 kilogramm tömegű szállítmányhoz négy vasúti kocsira volt szükség.

Augusztus 15-én megérkezett Kolozsvárra, ahol a pályaudvarról lovakkal vontatták be a főtérre a vagonokat a megszüntetett helyi közúti vasút még létező sínjein. Szeptember elejére a szobrot takaró deszkakerítés mögött megtörtént a darabok összeállítása; ezt követően Fadrusz tovább dolgozott a részleteken.

A Mátyás-szobor gipszmodellje a párizsi világkiállításon 1900-ban. Alkotásával Fadrusz aranyérmet nyert.

A Mátyás emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén.

Az ünnepségeken az uralkodóházat képviselő József Ágost főherceg mellett a kor szinte valamennyi rangos személyisége megjelent. Tiszteletét tette Széll Kálmán miniszterelnök, báró Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter és gróf Apponyi Albert házelnök. A legünnepeltebb vendégek közé két író tartozott, Jókai Mór és Benedek Elek.

Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzott az uralkodó, mert a műemlék talapzatán a Habsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható. Az erdélyi románság képviselői nehezményezték, hogy kimaradtak a hivatalos meghívottak közül.

A leleplezés közben a város összes templomában meghúzták a harangokat, a Fellegváron pedig 24 ágyúlövést adtak le. A város az alkalomra több száz oldalas díszes Mátyás-albumot adott ki, a színházban Mátyás emlékére ünnepi műsort adtak, melyet díszvacsora követett. Bartha József erdélyi képzőművész 2017-es véleménye szerint az emlékmű felállítása volt „Erdélyben az utolsó komoly szoborállítás”.

A második világháború idején, 1944. június 2-án a várost szövetséges bombatámadás érte, felmerült a szobor lebontásának és biztonságba helyezésének gondolata.A város erre a célra már korábban sziklabarlangot készíttetett elő a Donát út végén, de a tervet végül nem valósították meg.

2006-ban a román és magyar kormány összefogásával nagyjából 800 000 euró értékben felújították. A restaurálás során a talapzatra, az 1902-ben rávésett eredeti „Mátyás király” felirat helyett a „Mathias Rex” felirat került; az uralkodói címert nem restaurálták. A restaurátorok fényképek alapján pótolták az eltűnt részleteket is, például Kinizsi Pál sisakján lévő tolldíszt és Báthory István sisakforgóját. A mészkőből készült talapzat hiányzó részeit az eredetivel megegyező, süttői díszmészkővel pótolták.

A lovasszobor belsejébe egy négy kilogrammos rézből készült henger alakú időkapszulában levelek, versek, gyermekrajzok, gépelt papírlapok, újságok és Xantus Gábor filmrendező egyik filmtekercse is bekerült. A restaurált szoborcsoport felavatásának ünnepségét komoly csúszással, 2011. április 2-án tartották meg.

A Kolozsváron felállított emlékszobor az 1902. évi fölavatásától napjainkig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai konfliktusok és rendzavarások szimbolikus tárgya maradt.

A szoborcsoport üzenetét a román és magyar társadalom különbözőképpen értelmezte.

A románokat érzékenyen érintette a talapzatra dobott, Mátyás előtt hódoló moldvai zászló, de az sem szült jó vért, hogy az avatási ünnepségekre a románság vezetőit nem hívták meg.

A trianoni békeszerződést követően Kolozsváron több emléktáblát és szobrot felszámoltak, hogy helyet teremtsenek a román nemzeti múlt emlékezetének. Ezzel összefüggésben megkezdődött a Fadrusz-művet övező szimbólumok újraértelmezése is, előbb Mátyás királyi címerét távolították el a talapzatáról.

Többször is felmerült a szoborcsoport elpusztításának vagy elköltöztetésének a terve. 1919 tavaszán erdőfeleki román parasztok ökrökkel próbálták a lovat a talapzatáról lehúzni, majd szimbolikus üzenetét ellensúlyozandó 1921-ben vele szemben fölállították a capitoliumi farkas másolatát, a római városi elöljáróság ajándékát.

1940-ben a második bécsi döntést követően, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát; a capitoliumi farkast eltávolították.

Gheorghe Funar polgármester 1992. november 30-án ünnepség keretében helyezte el ismét talapzatára, a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát a saját nemzetére támadó, de legyőzött Mátyás királyról szóló Iorga-idézetet.

Domokos Géza az RMDSZ nevében Ion Iliescu elnöknek és Nicolae Văcăroiu(wd) miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen.

2011. április 2-án a restaurált szobrocsoport avatási ünnepségén Tőkés László, az Európai Parlament képviselője is beszédet mondott, aki kijelentette, hogy „végre-valahára egyaránt, újból jó lesz románnak lenni Ștefan cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában – magyarnak, románnak és száz nyelven beszélő egyenrangú polgárnak lenni Európában”.

Ha tatszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE
Salgótarján és környéke hírportálja. Naprakész hírek, információk.
"ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!"

Oldalaink:
CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd
InfoNógrád SPORTHÍREK:
https://www.facebook.com/groups/infongrad.sporthirek
AUTÓSOK SALGÓTARJÁNBAN:
https://www.facebook.com/groups/autosok.salgotarjanban
MEGYEI HÍROLDAL:
https://www.facebook.com/infonograd
ORSZÁGOS HÍROLDAL:
https://www.facebook.com/InfoNograd.kozosseg
WEBOLDAL:
https://www.infonograd.hu
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal