Felhívom a figyelmüket, hogy Magyarország jelenleg politikai, bizalmi és gazdasági jellegű válsághatáron van a világban. Minden lehetősége megvan a teljes bukásnak és a pénzügyi összeomlásnak.

Az elmúlt héten a hét vezető ország bankárai jelentek meg, több gazdasági szakember volt hivatalos. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy az elmúlt hónapokban Kelet-Közép-Európával szembeni bizalmatlanság keretében több száz millió dollár betétet vontak ki a magyar bankokból, így a nemzeti bank rendkívül nehéz helyzetbe került.

Az elmúlt héten ez fokozódott. Nekünk olyan magatartást és politikai helyzetet kell teremteni, ami azt mutatja, hogy Magyarország kormányzóképes lesz, (…) teljes politikai stabilitást kell bizonyítanunk. (…) Ennek érdekében (…) bocsátkoztunk a koalíciós tárgyalásokba. (…) a Szabad Demokraták Szövetségével, (…) hogy eredményt érjünk el a kormányozhatóság érdekében. (…) Éppen ezért az ellenzékkel – amelynek jelen pillanatban ebben az értelemben a foglyai vagyunk – konstruktív kompromisszummal kellett eredményt elérni.

Szétlopták az országot a rendszerváltáskor? | Klubrádió

A rendszerváltás idejét nemcsak a magyar demokrácia megteremtésének időszakaként, hanem a több mint gyanús körülmények között harácsolt hatalmas magánvagyonok, az átgondolatlan, kótyavetye számba menő privatizációs ügyletek miatt is emlegetheti majd az utókor. Joggal teszi.

Ez a megállapítás igaz 1990-re is, amely az első szabad választás éve volt.

Így árusították ki a hazai élelmiszeripart | Magyar Hang | A túlélő magazin

1990: vittek mindent, mint a cukrot | Magyar Hang | A túlélő magazin

A választást meglepetésre nem a „demokratikus ellenzék” táptalajából kinőtt radikális rendszerváltó párt, a Szabad Demokraták Szövetsége nyerte meg, hanem a kampányban magát „nyugodt erőként” meghatározó Magyar Demokrata Fórum, amely magába olvasztotta a régi MSZMP úgymond „népi-nemzeti” vonalához tartozó értelmiségi csoportot is.

Az MDF a kisgazda- és a kereszténydemokrata párttal lépett koalícióra, Antall József így tudta biztosítani a kormányzásához szükséges parlamenti többséget. (De a kormányzóképességhez szükség volt az SZDSZ-szel megkötött paktumra is, hogy a korábbi – kerekasztal-tárgyalásokon kötött alkuk alapján megalkotott – kétharmados többséget igénylő törvények parlamenti elfogadásához elegendő legyen egyszerű többség is.)

Az első szabad választás mellett talán a legfontosabb esemény 1990-ben az volt, hogy az országot megszálló szovjet csapatok megkezdték a kivonulást hazánkból.

Szovjet csapatkivonás Magyarországról | hirado.hu

Ősszel a drasztikus benzináremelés bejelentése évtizedek óta nem tapasztalt országos tüntetést váltott ki.

Fél évvel a demokratikusan megválasztott kormány hatalomra kerülése után taxisok és fuvarozók – meglepően jól szervezett akcióval – megbénították a közlekedést, szinte az egész országban.

Izgalmas, politikai eseményekben gazdag év volt tehát 1990, a szélárnyékban azonban – a békés átmenet, a vér nélküli forradalmi átalakulás révén – tovább folytatódott a korábbi években elkezdett spontán privatizáció.

KORÁBBI CIKKÜNK ERRŐL ITT OLVASHATÓ:https://fos.hu/1avb

Később pedig külső és belső kényszer hatására immár az új törvényhozók döntése alapján megkezdődött a nemzeti vagyon kiárusítása, amit a dereguláció, a liberalizáció, illetve a privatizáció szavakkal írt le a sajtó.

A hét nagyállam bankárai pénzkivonással fenyegették az új kormányt. Az IMF-hez való csatlakozásunkat követően 1990-ig összesen öt alkalommal vettünk fel készenléti hitelt. Cserébe eleinte csak a termelés szerkezetén kértek változtatásokat, később azonban kifejezetten gazdaságpolitikai feltételeket is támasztottak.

Mindezek ellenére az eladósodásunk nem csökkent, hanem inkább nőtt.

A rendszerváltozás után a 22 milliárd dollárra dagadt államadósságunk fedezetéül szolgálhatott volna a nemzeti vagyon, ha azt az államadósságtól való megszabadulásunk érdekében használták volna fel.

Az állam vagyona, ha a jó gazda gondosságával bántak volna vele, akkor bőven fedezhette volna a kommunista időszakból megörökölt adósságot.

Akkor kellet volna...

Ekkor még az MSZMP teljes pufajkás hordája egy csapatban játszott. Ami Magyarország jövőjének szempontjából a legfontosabb intézkedés lett volna, hogy a teljes vezetői gárdát időben kivonják minden döntéshozói körből és befolyásukat hatékonyan semlegesítsék. Ennek elmaradása komoly és fájó következményekkel járt. Egy egyszerű névváltoztatással hagyták, hogy levegyék a pufajkát és öltönyben és nyakkendőben térjenek vissza. Ez lett az MSZP.

Ebben az időszakban, az állammal kötött üzleteken gazdagodott megGyurcsány Ferenc is. Ő a példája annak, hogy a rendszerváltás után vele együtt, miként szereztek szédületes vagyonokat az ifjú kommunisták.

Bűncselekmények határát súroló tranzakciók, haverok és természetesen egy feleség, akinek édesanyja belépőkártyát jelentett a baloldali topmilliárdosok közé.

Akik a 90-es évek elején a privatizációs folyamat felgyorsítását erőltették,azok lényegében a hazai termelőkapacitás és ezek értékes piacainak külföldi tulajdonba adását szorgalmazták.

Kapkodás, fejetleség és átgondolatlan lépések:

Az Antall-kormány a hazai vásárlóerő megnövelése céljából dolgozta ki a kárpótlásijegy-, az Egzisztencia-hitel, az Mrp-s (a munkavállalók javára biztosított Munkavállalói résztulajdonosi program) privatizációs konstrukciókat.

Sajnálatos módon az állami korrupció elburjánzása miatt éppen ezek a lehetőségek teremtették meg a pártállami diktatúra kedvezményezettjeinek a kapcsolati tőke gyümölcsöztetését, a kommunista gyökerű új milliárdos elit kialakulását.

Ez volt az a pártállami gyökerű milliárdos elit, amelynek – a politikai kapcsolatrendszerének köszönhetően – fedezet nélkül öntötték a hitelt az állami tulajdonú bankok. Ők nyerhették meg legnagyobb eséllyel a privatizációs pályázatokat, mert nekik volt politikai kapcsolatrendszerük és ezáltal pontos információjuk a vagyonkezelőnél, ők tudtak bankhitelhez, bankgaranciához jutni.

1990 őszén nagy erőkkel megindult az élelmiszeripari vállalatok privatizációjának előkészítése is az Állami Vagyonügynökségnél. Magyarázatul a Kádár-rendszerből megörökölt hatalmas államadósság szolgált a közvélemény irányába.

Ha figyelembe vesszük, hogy szakemberek szerint mennyibe is kerülne ma felépíteni egy gyárat, még ha használt berendezésekkel is, könnyű belátni, hogy mélyen az akkori újra-előállítás költségei alatt adtuk el ezeket az üzemeket.

_____________

Véleményét hozzászólásban várjuk itt:https://www.facebook.com/groups/infonograd/permalink/2265265900333203