18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

Baranya vármegye 55,39 százalék 167 253 szavazó
Bács-Kiskun vármegye 52,5 százalék 215 648 szavazó
Békés vármegye 53,88 százalék 146 764 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 55,49 százalék 281 857 szavazó
Csongrád-Csanád vármegye 55,43 százalék 179 986 szavazó
Fejér vármegye 56,05 százalék 191 596 szavazó
Győr-Moson-Sopron vármegye 58,47 százalék 220 572 szavazó
Hajdú-Bihar vármegye 52,44 százalék 221 873 szavazó
Heves vármegye 57,08 százalék 134 700 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 52,41 százalék 154 122 szavazó
Komárom-Esztergom vármegye 53,44 százalék 130 523 szavazó
Nógrád vármegye 57,12 százalék 86 982 szavazó
Pest vármegye 56,21 százalék 599 011 szavazó
Somogy vármegye 56,37 százalék 143 410 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 56,99 százalék 248 133 szavazó
Tolna vármegye 56,32 százalék 98 807 szavazó
Vas vármegye 61,56 százalék 126 154 szavazó
Veszprém vármegye 58,64 százalék 164 836 szavazó
Zala vármegye 57,78 százalék 131 274 szavazó

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó), 11 órára a 21,98 százaléka (295 259 választó), 13 órára a 34,58 százaléka (464 534 választó), 15 órára a 43,63 százaléka (586 199 választó), 17 órára a 51,64 százaléka (693 876 választó), 18.30-ra a 57,56 százaléka (773 293 választó) járult az urnákhoz.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők.

Július közepéig is elhúzódhat az önkormányzati választások végleges eredményének megállapítása, ha minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak a jelöltek és jelölőszervezetek.

A választási jogszabályok értelmében vasárnap este az egyes szavazókörökben addig kell a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után ugyanazt az eredményt nem kapják. Ezeket az adatokat lehet felvezetni a hivatalos jegyzőkönyvekbe, amelyeket a szavazatszámláló bizottságok valamennyi tagjának alá kell írnia. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, azt csak a helyi, illetve területi választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.
A helyi, illetve a területi választási bizottságok hétfőn jegyzőkönyvekben összegzik a szavazatszámláló bizottságok által rögzített jegyzőkönyvi eredményeket, majd ezek alapján állapíthatják meg, ki nyerte a polgármesteri tisztséget és kik lettek a képviselő-testület, valamint a közgyűlés tagjai. A helyi, illetve a területi választási bizottság döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva lehet fellebbezni. A választási eredmény elleni jogorvoslatnak alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése és a vélelmezett jogsértés bizonyítása.
A helyi, illetve a területi választási bizottság határozatával szemben három napon belül lehet jogorvoslattal élni a területi (vármegyei, fővárosi) választási bizottságoknál, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A területi választási bizottságoknak és az NVB-nek is három napja van arra, hogy a fellebbezéseket elbírálják. Ezekkel a határozatokkal szemben még a Kúriához lehet fordulni ugyancsak három napig, és a bíróságnak is további nyolc napja van arra, hogy meghozza a jogerős végeredményről szóló határozatokat.
Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámolásával lehetséges, akkor erre a területi választási bizottságoknak 6 napjuk van a törvény szerint. A polgármester-, egyéni listás és egyéni választókerületi választások jogerős eredményei tehát június végére születhetnek meg. Szintén ekkor lehetnek jogerősek a vármegyei, a fővárosi és a főpolgármesteri választás eredményei.
Az egyéni választókerületi eredmények jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg a helyi választási bizottság a tízezernél több lakosú településen, kik szereztek mandátumot a kompenzációs listán, a töredékszavazatokból. Ez ellen a határozat ellen ugyanúgy 17 nap jogorvoslat áll rendelkezésre, így akár július közepéig is elhúzódhat az eredmény jogerőre emelkedése, ha a jelöltek és jelölőszervezetek minden jogorvoslatot kihasználnak.

Az EP-választás eredményét legkésőbb június végén állapítja meg az NVB.

A szavazókörök zárása után a szavazatszámláló bizottságok (szszb) elkezdik összesíteni a leadott voksokat, de a külképviseleteken és a levélben leadott szavazatok "bevárása" miatt az európai parlamenti (EP-) választás eredményét csak később lehet megállapítani, addig csak előzetes eredményről lehet beszélni Magyarországon.

A szavazókörök vasárnap esti zárása után a 10 119 szavazókörben elkezdték összeszámolni a szavazatokat, és jegyzőkönyvet is kiállítanak a szavazás szavazóköri eredményéről. Azt követően, hogy az szszb megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárásban van lehetőség.
A 147 külképviseleten leadott voksokat nem számlálják meg a külképviseleteken, hanem csütörtök éjfélig Magyarországra szállítják a voksokat tartalmazó urnákat és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) számlálja meg ezeket a szavazatokat. Ugyancsak az NVI számlálja meg a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott szavazatait.
Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás eredményét és a levélszavazás eredményét, amelyek ellen jogorvoslattal lehet élni.
A háromnapos jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg az NVB 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján az EP-választás eredményét, legkésőbb június 28-án. Az NVB döntése ellen három napon belül lehet a Kúriához fordulni, a bírósági felülvizsgálati kérelmet az NVI legkésőbb másnap felterjeszti, és a Kúriának három napja van azt elbírálni; így az EP-választás jogerős végeredménye legkésőbb július 5-éig megszületik.