15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

Baranya vármegye 41,24 százalék 124 515 szavazó
Bács-Kiskun vármegye 38,91 százalék 159 842 szavazó
Békés vármegye 41,68 százalék 113 550 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 41,26 százalék 209 548 szavazó
Csongrád-Csanád vármegye 42,07 százalék 136 599 szavazó
Fejér vármegye 42,23 százalék 144 345 szavazó
Győr-Moson-Sopron vármegye 42,55 százalék 160 535 szavazó
Hajdú-Bihar vármegye 39,43 százalék 166 825 szavazó
Heves vármegye 43,23 százalék 102 031 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 39,83 százalék 117 124 szavazó
Komárom-Esztergom vármegye 40,13 százalék 98 011 szavazó
Nógrád vármegye 42,76 százalék 65 123 szavazó
Pest vármegye 42,14 százalék 449 148 szavazó
Somogy vármegye 42,52 százalék 108 170 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 41,91 százalék 182 491 szavazó
Tolna vármegye 41,82 százalék 73 375 szavazó
Vas vármegye 44,99 százalék 92 189 szavazó
Veszprém vármegye 43,77 százalék 123 049 szavazó
Zala vármegye 43,14 százalék 98 017 szavazó

A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.
A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról.