A tulajdonos lélekjelenléte szerencsére a helyén volt – kivitte a lángoló lábast az épületből – így nem keletkeztek jelentős károk. Vannak viszont olyanok, akik ilyenkor automatikusan vízzel próbálnak oltani… helytelenül!

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben a tűzhelyen felejtett, majd kigyulladt étolajat vízzel próbálják oltani az emberek - ez viszont a legrosszabb megoldás, amit ilyenkor tehetnek. Az égő olajba öntött víz hatására az olaj robbanásszerűen kivetődik az edényből és emiatt a közelben tartózkodók égési sérüléseket szenvedhetnek, a konyhában lévő tárgyak meggyulladhatnak, a tűz pedig zárt térben pillanatok alatt átterjedhet a lakás további helyiségeire is. A jelenség magyarázata egyszerű: a víz sűrűsége nagyobb az olajénál. Amikor az égő olajba a vizet beleöntjük, az lesüllyed az edény aljára, azaz az olaj alá, a magas hőmérsékletű olaj hatására pedig a vízből pillanatok alatt gőz keletkezik (1 liter vízből 1750 liter gőz), amely robbanásszerűen löki ki az edényből az égő olajat. Ez után pedig könnyen megvan a baj, először csak a tűzhely környezete, majd az egész konyha, aztán az egész lakás lángba borulhat… A legcélszerűbb tehát ilyen esetekben az égő lábasra, olajsütőre fedőt tenni, így az égés azonnal megszűnik – és elzárni/kikapcsolni a tűzhelyet. Szintén hatékony oltási mód a kereskedelmi forgalomban kapható lángmentesített takaróval lefedni az égő edényt, de kisebb tüzek esetén akár egy, az otthonunkban fellelhető, benedvesített pokróccal, konyharuhával is megfékezhetőek a lángok. Célszerű a konyhában készenlétben tartani olyan tűzoltó készüléket is, amellyel a konyhában keletkező bármilyen tűz – legyen az elektromos-, vagy olajtűz -biztonsággal eloltható.