Ma van veszettség elleni harc világnapja: Magyarországon szerencsére már 1994 óta nem történt halálos kimenetelű megbetegedés, ám évente mintegy 4000 embert oltanak be veszettség elleni vakcinával - tájékoztat az ÁNTSZ. A vírust főként vadállatok hordozzák, amik a kór okozta tudatzavar miatt gyanúsan szelíddé válnak: ha barátságos rókát lát, azt messziről kerülje el.

Minden gerinces, főként emlős állat okozta sérülés, érintkezés esetén felmerül a veszettség fertőzés gyanúja, amikor az állat az adott fajra jellemzőtől eltérően viselkedik: a kutya és a macska támadó és agresszív lesz, a rókák szelíddé válnak.
Az emberi veszettség fertőzés lappangási ideje 2-8 hét, de 10 naptól több mint 1 évig (egyes becslések szerint akár hét évig) is eltarthat. Az időfaktor nagyon fontos, amennyiben veszettség elleni oltás szükséges, a kezelést a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni! A betegség általában mentális depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős görcsös fájdalom, nyelési görcsök lépnek fel. A halált általános paralysis és légzésbénulás okozza. Magyarországon emberi veszettség megbetegedés 1994 óta nem fordult elő. Akkor 2 halálos kimenetelű esetet regisztráltak, mivel a betegek nem fordultak időben orvoshoz és egyikük esetében sem került sor védőoltásra.

A rókapopuláció orális (szájon át, csalétekkel történő) immunizációs programjának köszönhetően sem a vadonélő, sem a háziállatok körében nem diagnosztizáltak veszettséget 2011 óta. Háziállat laboratóriumi vizsgálata utoljára 2010-ben adott pozitív eredményt egy kutya esetében.

A veszettség vírusra leginkább a kutyák, rókák, macskák, denevérek fogékonyak, de más állatok is hordozhatják, például a menyét, a patások, a főemlősök. Alacsony kockázatot jelentenek az erszényesek és a rágcsálók. Így ha ilyen állat harapással sérülést okoz, akkor a sebet azonnal kezelni kell és orvoshoz kell fordulni, ahol a tetatnus elleni, illetve ha szükséges, akkor a veszettség elleni védőoltást is beadják.