Bár az európai szabályozás nem egységes az újfajta járművekről, Magyarországon hamarosan átláthatóbbá és követhetőbbé válhatnak a közlekedés régi és új résztvevőire vonatkozó KRESZ-előírások.

Gyalogosátkelők
Az erről szóló háttérbeszélgetésről a Telex egyebek között azt írta, számos területen életszerűbbé válnának a gyalogosokra vonatkozó szabályok is. Változtatnának például a gyalogosátkelők használatának előírásain, illetve azon, hogy a járművezetőknek mikor kell, és mikor nem kell megállniuk a zebrák közelében.

A jövőben nemcsak az átkelés közben járna elsőbbség a gyalogosoknak, de az átkelési szándékuk esetén is.
Ugyanakkor a kétszer háromsávos és a hasonlóan széles utakon ezt csak akkor írnák elő, ha a gyalogos már a velük szomszédos sávon jár, a távolban lévők előtt továbbhajthatnának.

Kerékpárosok
Szintén változás lenne, hogy fokozatosan kötelezővé tennék a kerékpáros-bukósisak használatát, amely egyelőre csupán ajánlott. A szabály kezdetben a 14 éves, illetve náluk fiatalabb kerékpárosok számára írná elő a bukósisakviselést.

A két- vagy többkerekű típusok, jellemzően a cargo bike-ok, bringóhintók, illetve riksákra - amelyek szélesebbek egy méternél tömegük pedig meghaladja a 35 kilót - különleges kerékpárok címszóval írnának új szabályokat. A hagyományos kerékpárok közé sorolják az elektromos rásegítéses bicikliket is, ha azoknál az emberi erőt legfeljebb 1000 watt teljesítményű motor támogatja, illetve a legnagyobb sebessége maximum 25 km/óra lehet.

Változás jöhet abban is, hogy egy kocsisor mellett miként haladhatnak el a kerékpárosok. A lap összegzése szerint a forgalmi okból álló, vagy a kerékpárosnál (20 km/óránál) lassabban haladó járművek mellett jobbról, forgalmi zónában, ha ehhez kellő hely áll rendelkezésre, legfeljebb szintén 20-as tempóban az útkereszteződésig gurulhatnának előre a bringások, vagy óvatosan az úttest jobb szélére besorolt járműig.

Amikor pedig be is hajtanának a kereszteződésbe, akkor egy álló jármű mellett csak megállás után, mozgó jármű mellett pedig nála nagyobb sebességgel mehetnének el, ha meggyőződtek az áthaladás veszélytelenségéről.

Megjelenne a kerékpáros átkelő fogalma, és a jövőben ezeken a helyeken a kerékpárosoknak lesz elsőbbségük. Itt kell átkelniük majd a gyalogosoknak is, ha eleve a kerékpárúton sétáltak. Az átkelés veszélytelenségéről minden esetben meg kell majd győződniük és a bringások nem mehetnek majd gyorsabban 10 km/óra sebességnél.

Az elképzelések szerintengednék, hogy a kerékpárosok leszállás nélkül áttekerjenek a zebrákon, ha egyébként is a járdán közlekedtek, de nekik ezután sem lesz elsőbbségük a gyalogosátkelőkön, ezeken a helyeken pedig maximum 4 km/órával, vagyis az átlagos sétatempóban mehetnének majd.

Engednék, hogy a kerékpárosok akár szemből is behajtsanak az egyirányú utcákba ott,ahol 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben (most csak a külön táblával jelzett szakaszokon tehetik ezt meg).

Ugyanakkor a menetiránnyal ellentétesen közlekedő bringásoknak a jobbról és balról érkező járművek számára is elsőbbséget kellene adniuk, kivéve, ha kerékpársávon vagy buszsávon közlekednek.

ne csak a kerékpáron, de annak vezetőjén is elhelyezhető legyen a világítás, a fényvisszaverő ruházat pedig nem szigorúan csak ruhadarab lehetne, hanem más kiegészítő is.
Ha a tervek megvalósulnak, ki kell majd világítani a kerékpárt jó látási viszonyok esetén, nappal is, ha az illető nem kerékpárúton teker.

E-rollerek
A kisebb teljesítményű elektromos rollerekre alapvetően a kerékpáros szabályok vonatkozhatnak a jövőben, így használatukhoz ezután sem kell majd jogosítvány, vagy kötelező biztosítás, illetve védőfelszerelés. Ugyancsak logikus elgondolás az is, hogy ezeket az e-rollereket 12 évnél idősebbek vezethetnék ahol egyébként kerékpározni is szabad, főútvonalra pedig csak akkor hajthatnának ki, ha ott van kerékpáros felfestés, ezeken a helyeken viszont kötelező lenne a védőfelszerelés használata is.

Az erősebb elektromos rollerek zöme a segédmotor-kategóriába tartozna, vagyis a már kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is, legnagyobb sebességük pedig a kategóriának megfelelően 40 km/óra lenne, illetve nem hajthatnának fel gyalog- és kerékpárútra, járdára és kerékpársávra, lakott területen kívül pedig szintén nem mehetnének a kerékpárúton.

Segway és társai
A nehezebben besorolható önegyensúlyozó járműveket jelenleg nem tekintik közlekedési eszköznek a KRESZ készítői. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az úttesten sehol nem lehetne őket használni, máshol pedig szintén nagyon szigorú feltételek közt, a megtűrt kategóriában tartanák őket számon, és jobb híján a gyalogos közlekedés szabályait tekintenék irányadónak ezekkel a járművekkel kapcsolatban.