Hírek
2020. Március 20. 13:24, péntek |
Belföld
Forrás: mti
Vádat emeltek a második világháborús kárpótlás ígéretével csaló nő ellen
A Balassagyarmati Járási Ügyészség egy 34 éves szentendrei nő ellen emelt vádat, aki családtagjával több mint négyszáz embert csapott be a második világháborús kárpótlás valótlan ígéretével
– tájékoztatta az MTI-t a Nógrád megyei főügyész pénteken. Bóna Gyula ismertette: a vádlott néhai apósa 2017 szeptemberétől hirdette az interneten, hogy több százezer, esetenként millió forint összegű hozzátartozói kárpótlást fog biztosítani az 1944 előtt született, a második világháborúban részt vett, elhunyt vagy hadifogságba esett hozzátartozó után. Ehhez 1500-3000 forintos „adminisztrációs költséget” kért, és több fiktív roma párt, illetve egyesület logójával ellátott formanyomtatványokat készített.
A vádlott azóta elhunyt apósa – akit az ügyben korábban gyanúsítottként hallgattak ki – a jelentkezők toborzását az ország egészére kiterjesztette.
2017 szeptember végére több százan fordultak meg a család szentendrei lakásán. 2017 szeptember végétől 375-en fizettek be be 1500 és 12 ezer forint közötti „regisztrációs díjat”. A pénzt a vádlott és családja saját céljaira elköltötte.
Az ügyészség 409 rendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás vétsége miatt emelt vádat a büntetlen előéletű nő ellen. Vele szemben felfüggesztett fogházbüntetésre tett indítványt, meg kell továbbá fizetnie a sértettek által kért kártérítést, és további több mint 900 ezer forint vagyonelkobzásra is számíthat.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot