Azbej Tristan a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: egy olyan ezeréves keresztény nemzetnek, mint a miénk, amely a vérzivataros évszázadok alatt megtapasztalta az üldöztetést és az elnyomást, erkölcsi kötelessége, hogy üldözött hittársai felé forduljon.
A magyar nemzetnek két ilyen felelőssége van, az egyik a külhoni magyarok, a másik az üldözött keresztények felé fordulás - mutatott rá.
Aláhúzta: azért is szükség van arra, hogy Magyarország felelősséget vállaljon, mert az üldözött keresztényeknek világszerte az alapvető emberi jogai sérülnek.
Különböző kutatásokra hivatkozva rámutatott: több mint 300 millió olyan ember él a világon, akinek az alapvető emberi jogait csorbítják vagy éppen életét veszik el, mert megvallják Jézus Krisztus nevét. Ez egy emberi jogi kérdés, korunk egyik legnagyobb emberi jogi válsága - állapította meg.
Megjegyezte: ehhez képest a nemzetközi fórumokon, a diplomácia világában az üldözött keresztények ügye gyakorlatilag nem kap említést, az emberi jogi fórumok inkább foglalkoznak a transzgender emberek mosdóhasználatával a közintézményekben, mint az üldözött keresztények helyzetével.
Kitért arra is, hogy elsőként Magyarország hozott létre kormányzati egységet a megsegítésükre. A Hungary Helps Ügynökségen keresztül eddig több mint 50 országban több mint egymillió ember számára nyújtottak sokszor életmentő segítséget.
Büszke arra, hogy a magyar nemzeti segélyezést megteremtették, erre korábban nem volt precedens. A titkát a személyes jelenlétben látta, első kézből szereznek információt a humanitárius igényekről, személyesen látogatnak el az adott országba.
Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy a megsegítés módját, eszközét az adott ország és az ott élő keresztények helyzete határozza meg. A keresztényüldözés napjainkban nem csak a legnagyobb humanitárius katasztrófa, hanem a legelhallgatottabb is - fogalmazott.
Kitért a kereszténység stabilizáló erejére, és azt mondta, a stabilitás megőrzéséhez szükség van arra, hogy a Hungary Helps programon keresztül segítséget nyújtsanak. A közel-keleti vagy az afrikai keresztények számára a legnagyobb kockázat, ha a többségi muszlim társadalom azt látja, nincsen szövetségesük, mindenki magukra hagyta őket - hívta fel a figyelmet. Ez a megerősítés, helyben is nagyon sokat segít - tette hozzá.
Ha a Közel-Keleten eltűnik a kereszténység, utána elsőként Európából tűnik el, és ezzel elveszítenénk identitásunkat. Nem beszélhetünk erős Európáról anélkül, hogy a Közel-Keleten ne lenne stabilitás és ebben a kereszténységnek nagyon fontos, ha nem egyedülálló szerepe van - rögzítette.
David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítója arról beszélt, hogy nem kezelik prioritásként ezt az ügyet Nyugat-Európában, és a médiában is sokszor az elhallgatás a jellemző. A liberális újságírók körében ez a téma tabu, Istenről nem szeretnek beszélni - jegyezte meg.
Kitért arra is: a nyugati világ elitjében teret hódított az a nézet, hogy Isten nem is létezik valójában. Üdvözölte, hogy Magyarország kormányzati szinten foglalkozik a problémával, és nagyon sok jó kezdeményezés valósulhatott meg.
Abdallah Marvan, a libanoni külügyi hivatal vezetője, a keresztény Kataeb Párt képviseletében arról beszélt, országában az üldöztetés abban nyilvánul meg, hogy egyes politikai irányzatok próbálják a kereszténységet a politikából kiszorítani. Ez az elsődleges fenyegetés, amely fennáll és amely a politika felől érkezik - közölte. A Hungary Helps programon keresztül a gyógyszer- és élelmiszerosztás mellett segítenek a templomok újjáépítésében is - jelezte.
Egressy Miklós, az ukrajnai Makkosjánosi görögkatolikus parókusa azt mondta: fontos, hogy legyen egy olyan szerv, amelynek a koordinálásával segíteni tudnak a háború miatt menekülőkön. Három év után mindenki nagyon elfáradt, a raktárak kiürültek, a következő tél nagyon nehéz lesz, már most igyekeznek felkészülni rá.
Avar Gábor, a Johannita Diakónia vezetője a példamutatás fontosságát hangsúlyozta, amely a családoktól indul, és aztán elér egészen kormányzati szintig.