ami vonatkozik az ország teljes területén lévő erdőkre és fásításokra, valamint az azok határától számított kétszáz méteren belüli területre.

A határozat felülírja az adott települések kerti égetésre vonatkozó önkormányzati rendeleteit is, amennyiben a kert a tűzgyújtási tilalom által meghatározott terület alá tartozik – azaz például az erdő vagy fásítás határától számított kétszáz méteren belüli területre esik.
A szabadtéri tüzek február harmadik hetétől jelentkeznek Nógrád megyében, s noha március 3-án a földművelésügyi miniszter tűzgyújtási tilalmat rendelt el – továbbra is igen magas számban vonulnak a tűzoltók ilyen jellegű káresetekhez. A megye tűzoltóit csak idén már több mint kétszáz alkalommal riasztották szabadtéri tüzekhez, s a statisztikák azt mutatják, hogy az ilyen esetek többsége emberi gondatlanságra vezethető vissza.
A mostanihoz hasonló csapadékszegény időjárásban a száraz aljnövényzet és az avar könnyen lángra lobban, a lángok pedig nagyon gyorsan terjednek a száraz területeken. A szabadtéri tüzek megelőzése nagyon fontos több szempontból is – hisz mind az állatvilág, mind a természeti környezet komoly károkat szenved általa. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ez úton kéri a lakosságot, hogy mielőtt kertjükben tüzet gyújtanának, tájékozódjanak az önkormányzati rendelet tartalmáról - egyrészt az égetési időszakról, másrészt arról, hogy a rendelet nem tartalmaz-e külön tiltást a tűzgyújtási tilalom időtartama alatt. A vonatkozó települési rendelet ugyanis szabályozhatja azt is, hogy tűzgyújtási tilalom idején a teljes településen tilos égetni, nem csak az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területen.
Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a tűzgyújtási tilalomban elrendelt területeken lévő kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közutak és vasutak menti fásításokon, beleértve a száraz fűvel, náddal, vagy bozóttal borított területeken is. Aki a tilalom ellenére mégis tüzet gyújt, azt a hatóság akár hárommillió forintig terjedő összegű bírsággal büntetheti. A szabadterületi tüzek megakadályozására vonatkozó általános előírás, hogy a terület tulajdonosa, használója köteles a területet éghető anyagtól, száraz növényzettől mentesen tartani. Belterületen csak ott szabad kerti növényi hulladékot égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi, de ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni. Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor az tilos. A külterületi tarlóégetést és vágott növények égetését a munkálatok előtt tíz nappal engedélyeztetni kell a helyi katasztrófavédelmi kirendeltséggel (Nógrád megye esetében a Salgótarjáni vagy Balassagyarmati Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel).
Kérjük, hogy saját tulajdonukban, használatukban levő területeken tartsák be az előírásokat és tegyenek meg mindent a tűzesetek megelőzése érdekében. Megkérjük emellett a lakosságot, hogy szeles időben a saját kertjükben se gyújtsák meg a növényi hulladékot, mert a szél könnyen elviheti a lángot, ami akár nagy kiterjedésű szabadtéri tűzhöz vezethet. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Amennyiben mégis baj történne, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tüzek” eloltásán túlmenően az, hogy arról a 105-ös, vagy 112-es segélyhívó számon haladéktalanul értesíteni kell a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit.