A részletekről a minap Harth Tamás történész, főmuzeológus számolt be. A szakember előadásában hangsúlyozta, hogy az 1930-as évektől napjainkig a Palóc Múzeum valamennyi szakterületén – főként néprajzi, helytörténeti, irodalomtörténeti és régészeti „vonalon” – több mint 21 ezer, digitalizálandó felvétel keletkezett, amelyek döntő többsége „negatív”, illetve diakép. Munkatársaival 2012-ben kezdték meg a munkát, amelyet tavaly folytattak. Eddig valamivel több, háromezer darabot sikerült ebből az állományból elektronikus formában is megjeleníteni, amelyek már láthatóak is az intézmény honlapján. De nem állnak le, pályázatok jóvoltából, illetve a kulturális közfoglalkoztatott munkatársak segítségével még ebben az évben elkészülnek a további, mintegy 18 ezer kép utómunkáival.
Az érdeklődők az előadás keretében egyrészt bepillanthattak azokba a folyamatokba, ahogyan a képek elektronikus „átvitele” a gyakorlatban zajlik, másrészt rövid történeti áttekintésben néhány korabeli felvétel is feltűnt a vetítőn. Így például láthattuk a múzeum egykori igazgatójának, Fényes Dezsőnek 1930-as években készült fényképeit bánki menyecskékről, dejtári parasztlányokról és legényekről. Manga János, aki az ötvenes években volt igazgató, megörökített például egy cserhátsurányi malac-ivartalanítást, ahol a mester még a fogait is igénybe veszi a „miskárolás” alkalmával. Kapros Márta muzeológus a hetvenes esztendők elején egy őrhalmi menyecske-öltöztetést követett nyomon a frizura kialakításától kezdve az utolsó szoknya felkerüléséig. De akadnak képek a termelőszövetkezetek életéből, a gyarmati Óváros téri vásárokból, épületekről, régészeti feltárásokról és még sorolhatnánk.
Ha a digitális gyűjtemény teljessé válik, valóban ne szalasszák el az alkalmat a palócság mindennapjai iránt érdeklődő emberek, és keressék fel a www.palocmuzeum.hu internetes oldalt, ahol tematikusan is böngészhetnek a különféle, pótolhatatlan értékű felvételek között.

Forrás: nynapok.blogspot.hu - H.H.