A képviselők három pontot fogalmaztak meg a határozatban: maradjon őrzött szállón az a menekült, akinek személyazonossága nem ismert; a rendőrségnek legyen intézkedési joga a közösségi szálló házirendjének betartatására, továbbá hogy őrzött szállóba kerüljön vissza a nyitott közösségi szállóra helyezett személy, ha ellene szabálysértési vagy büntetőeljárás indul, és ha ismételten vagy súlyosan megsérti a házirendet.
Az MTI birtokában lévő határozat tartalmazza: a kormány 2009-ben döntött arról, hogy bezárja a debreceni nyitott közösségi szállót, és ezzel párhuzamosan újraindítja a balassagyarmatit. A város tiltakozott ez ellen, de nem tudta megakadályozni.
Az országban 10 ilyen intézmény működik, többségük őrzött, ahol legfeljebb 12 hónapot tölthetnek a menekültek. A hatóság ezután helyezi nyitott közösségi szállóra azokat, akik esetében még egy év után is tart az idegenrendészeti eljárás - nyitott szállóból csak egy van, a balassagyarmati.
A Nógrád megyei városban a sorkatonaság megszűnésétől az uniós csatlakozásig már működött ilyen intézmény. 2011 júniusában nyitották újra a 105 fős plusz 6 egészségügyi férőhelyes szállót. Néhány hónap elteltével egyre több lakossági és kereskedői panasz érkezett: bolti lopásokat, randalírozást, verekedést, a polgárok molesztálását nehezményezték. Ezért kéri most a szigorítást a képviselő-testület a Belügyminisztériumtól, leírva azt is: a lakók többségével semmilyen probléma nincs, de néhányuk nehezen kezelhető, problémás személyiség. A gyarmati táborban átlagosan 50-70 fő tartózkodik, zömmel ázsiai mohamedánok, afrikaiak, távol-keletiek vagy az egykori szovjet tagállamok polgárai.
A három szigorítandó pont indoklásaiból az is kiderül: olyan menekültek is élnek a nyitott táborban, akikhez 3-4 állampolgárság és név tartozik, személyazonosságuk ismeretlen, kitoloncolásuk pedig nem lehetséges addig, amíg egy befogadó ország nem ismeri el őket saját állampolgárának.

Képünk illusztráció.