mivel a referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés az Európai Unióból.

A 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az unióból (Brexit).

Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, a BBC rádiónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: a Brexit-folyamat "súlyosan romboló" hatást gyakorol az ország előtt álló valódi kihívások kezelhetőségére. Szavai szerint ezt mutatják például az országos állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) súlyos működési problémái.

Theresa May konzervatív párti miniszterelnök éppen csütörtökön kért elnézést, miután az ünnepi időszakban előfordult, hogy a kórházak sürgősségi osztályainak bejáratánál 12-15 mentőautó várakozott órákat, mire a beszállított betegeket az osztályok fogadni tudták.

Tony Blair a csütörtöki BBC-műsorban kijelentette: ha a választók véleménye a Brexitről nem változik, akkor természetesen ki kell lépni az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a népszavazáson még nem lehetett tudni, milyen feltételrendszer alapozza meg az unióval fenntartott új viszonyrendszert.

Blair szerint amint ismertté válnak e viszonyrendszer feltételei, a brit választók nyilvánvalóan jogosulttá válnak arra, hogy újragondolják a döntést.

A volt miniszterelnök szerint a józan ész azt diktálná, hogy ha az új kapcsolatrendszerről bebizonyosodik, hogy nem kínál a jelenleginél ígéretesebb jövőt Nagy-Britannia számára, akkor legyen lehetőség a Brexit-döntés átgondolására.

A legutóbbi felmérések alapján Blair e véleményének széles körű a választói támogatottsága.

Az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a Survation minap ismertetett vizsgálata szerint a britek 50 százaléka szeretné, ha népszavazás döntene a Brexit feltételrendszerét rögzítő majdani végleges megállapodásról. Az újabb referendumot a válaszadók 34 százaléka ellenezte.

A konzervatív párti brit kormány mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát, jóllehet az utóbbi időben befolyásos nemzetközi üzleti szervezetek is jelezték, hogy az egyre markánsabban mutatkozó Brexit-kockázatok miatt szükségesnek tartanának egy második referendumot.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a Brexitről szóló döntést "egy újabb népszavazás eredményeként" vissza lehetne fordítani.

Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, jövő márciusig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.